Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem akarunk templomi esküvőt és most ezen áll a bál?
Sziasztok.. Nem akarom hosszasan taglalni a témát, szóval próbálom röviden, de nem ígérem h sikerülni fog.
Szóval párom és én 5 éve vagyunk együtt. Tavaly karácsonykor kérte meg a kezemet, jövőre tervezzük az esküvőt és hát időben el kell kezdeni a készülődést, helyszín nézést, stb stb. Egyik családi ebéden szóba jött a téma, hogy és egyébként mikorra tervezzük meg ilyenek. Mondtuk, h jövőre, már néztünk 1-2 helyszínt is, ami tetszik. Beszélgetünk, beszélgetünk, mire mamája közbevág, hogy: na és melyik templomban lesz? Na már én nem vagyok megkeresztelve, párom igen. Én azt hittem nem is lehet templomi esküvőnk úgy, ha én nem vagyok megkeresztelve, de elvileg lehet, mert a párom ugye megvan. Lényeg a lényeg, én már korábban is mondtam neki, h nem vonz a templomi esküvő, amúgy se vagyok vallásos, álszent dolognak tartanám. Egyetértett.
Már akkor kérdeztem, h amúgy anyudék, de főleg mamádék mit fognak ehhez szólni vajon.. Mondta, h biztos jobban örülnének, ha lenne, de semmi gond nem lesz. Háát... Nem úgy néz ki.
Megmondtuk, hogy nem lesz templomi. Erre mamája totál kiakadt meg kissé anyósom is, hogy de miért nem és hogy így meg úgy. Voltam nem régiben templomi esküvőn, amiket a pap regélt ott... Hát, én ezt tuti nem akarom. Plusz mesélték a barátok, akiknek templomi volt, hogy jegyes oktatásra kell járkálni és néha hajmesztő témákakról tud a pap beszélni, illetve kérdezgetni, szexuális élet stb, mint például reméli, h házasságig tartogatják magukat, miközben több párnak már gyerekei is voltak... :D Szóval abszolút baromságnak tartom.
Ráadásul már a kapcsolat elején tisztáztuk, h nem lesz gyerek, mert nem akarunk, de a templomin feltesznek vmi olyan kérdést, hogy a leendő gyerekeinket szeretettel várjuk-e majd és tisztességesen neveljük vagy micsoda. Na erre nem mondanék nyilván igent, nem szeretek hazudozni és bár nem vagyok vallásos, ezt pláne nem egy templomban tenném.
Kialakult egy vita, persze mi rövidre zártuk, h a mi döntésünk és kész. De egyik fülön be, másikon ki, semmilyen érvet meg se hallottak.
Párom azt mondta tojjam le, neki sem fontos a templomi, döntsek én. Ha nem akarok, nem lesz, ha akarok lesz.
Ezek után bele se merek gondolni mit "kapunk" majd, amikor esküvő után vélhetően előjönnek a "Mikor lesz már gyerek/unoka" témával, hisz mint mondtam, nem lesz gyerekünk és ha már a templomi esküvő miatt így kiakadtak, bele se akarok gondolni a továbbiakba.
Mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni? Nincs kedvem ezt hallgatni, de párom mamája nem akar lekattanni a témáról, mutogatott képeket, h milyen szép templomok vannak stb.. Ha erélyesebben rászóltunk, h hagyja abba, akkor még ő kéri ki magának. Félek, h el fog durranni az agyam és kicsit sem kedves stílusban fogom elmondani, miért is nincs joguk beleszólni a mi esküvőnkbe.
Előre is köszi, ha elolvasod! :)
válasza:Ezt nem Neked kell tisztázni a párod szüleivel/nagyszüleivel, hanem Neki.
Részben megértelek, és a Ti esküvőtök, úgy legyen ahogy szeretnétek. De nem vagyok abban biztos,hogy a párod nem hajlik a szülői akarat felé. Épp' ezért beszélje meg Ő velük. És esetleg már azt is beleszőheti a mondandójába,hogy Ti nem szeretnétek majd gyereket.
Bár ez még akár változhat is, fiatalok vagytok.
válasza: válasza: válasza:Ha nem hisztek abban, hogy életeteket teljesen és végérvényesen egymásnak adjátok Isten előtt - merthogy az egyházi házasságkötés erről szól - akkor valószínűleg nem is lenne érvényes eleve a házasságkötés, egyházi szempontból.
"Ráadásul már a kapcsolat elején tisztáztuk, h nem lesz gyerek, mert nem akarunk, de a templomin feltesznek vmi olyan kérdést, hogy a leendő gyerekeinket szeretettel várjuk-e majd és tisztességesen neveljük vagy micsoda."
Azt kérdezik meg, hogy elfogadod-e a gyermeket a házasságban - tehát, ha összejön, akkor nem hajítod-e ki. Illetve, hogy az egyház hite szerint neveled-e. De ez utóbbit a nem megkeresztelt féltől nem kérdezik meg, mert nyilván esetében eleve nem áll fenn, hogy igennel válaszoljon.
Egyébként türelemmel hárítanám a kérdést, és megköszönném a segítséget, de köszönjük nem...
Itt inkább az a probléma, hogy már most nem tudjátok őket lerázni, mert nincs olyan bizalmi kapcsolat és tisztelet, hogy ne akarjanak az életetekbe beleszólni. A házasság alatt számos hasonló kérdés lesz, amiben nem fogtok velük egyetérteni, már most kéne ezeket kezelni.
válasza: válasza: válasza:Hát, kár volt ennyit írnod erről. Csak ennyit kell mondani: nem lesz templomi esküvő!! Nem kell firtatni, kifogást keresni. Ha újra kérdezik, ott hagyjátok őket, kész... Ilyen hülye bandája lenne valamelyilőnknek, akkor tuti már csak azért se tartanèk... Hihetetlen komolyan, hogy a mai világban ezen fenn akadnak..
Képen röhögnèm őket és otthagynám a francba.. Nagyi ide vagy oda..
Köszönöm a válaszokat. 1-2 dologra reagálnék, ha nem gond.
“Ha nem hisztek abban, hogy életeteket teljesen és végérvényesen egymásnak adjátok..”
De, természetesen hiszünk és úgy is gondoljuk, hogy életünket teljesen és végérvényesen egymásnak “adjuk” úgymond, csak épp nem Isten előtt. :) Főként, hogy nem is igen hiszünk benne..
“Azt kérdezik meg, hogy elfogadod-e a gyermeket a házasságban...”
Igen, erra már nem emlékeztem pontosan, hogy a gyerek témával kapcsolatban mit kerdeznek, de nekünk erre is nem lenne a válasz. Nem akarunk gyereket és mindent meg is teszünk ez ellen, de ha nem kívántan teherbe esnék, nem tartanánk meg. Ezek olyan dolgok, amiket már a kapcsolat elején tisztáztunk, nem fogok hazudni, az nem az én asztalom.
Egyébként hol írtam olyat, hogy a párom nem áll ki mellettem? Ő is egyből megmondta, h ez a mi esküvőnk, ne szóljanak bele, ahogy én is elmondtam ezt és el kezdtem másról beszélni. A gond csak annyi, h mindezek ellenére sem akarok/akarunk tapló lenni a mamaval (bár szerintem megérdemelné lassan) és próbáltuk annyival rövidre zárni, h ebbe nincs beleszólása, hanyagoljuk a témát. Eddig kb 3x hozta szóba azóta, celozgat “finoman”. A gond csak annyi, h én nem igazán tudok finomkodni. Eddig is nagyon visszafogtam magam, elég robbanekony természet vagyok és ha a nagyi nem áll le a témával, tudom h nagyon ki fogom osztani. Vitat pedig nem feltétlen szeretnék, de ha nem hagyja abba, tényleg ez lesz belőle.
Azt meg h fűzzük bele azt is, hogy nem lesz gyerekunk se.. Huhh, a mama a végén még szivbajt kap..:D Jó most ezen elpoenkodik az ember, csak hat eleg nevetséges, hogy felnőtt emberként ne tudjuk nyugodtan elmondani, hogy nem kész templomi esküvő vagy nem lesz gyerek, megjegyzés, beszólogatás és társai nélkül.. Vagyis el tudjuk mondani nyilván, de akkor meg jön a fent említett “De mi az hogy” hitterites és szentbeszed és ez fel tudja b*aszarintani az agyamat. Paromnak annyiból jobb, hogy ő aztán egy halál nyugodt teremtés.:D Ilyeneken nem akad fent, higgadtan kezeli.
válasza:Azért óvatosan butaznék másokat, miközben jómagam még szöveget értelmezni és olvasni sem tudok, kedves utolsó.
Világosan leírtam: elmondtuk, hogy ez a mi döntésünk, ne szóljanak bele! Hol írtam olyat, hogy meghunyaszkodtunk és bólogattunk?! Szó nincs ilyenről, nem lesz templomi esküvőnk, csak mert mama és anyós azt akarja. Náluk nem működött az, hogy egyszer határozottan elmondod. De ezt is leírtam ugyebár. Ezért mondtam, hogy ismerem magam és tudom, hogyha még egyszer felhozzák, többé nem leszek kedves. Csak nem akartunk “b*unkók” lenni, párom amúgy szereti a mamáját és nem akartunk feleseges vitat generálni, bíztunk abban, hogy felfogja a nem az nem. Hát nem így lett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!