Nem ezt az életet ígérte. Mit tennél?

Sziasztok!

Röviden leírom az életem (bár azt picit nehéz lesz).

38 éves nő vagyok. Volt egy 17 évig tartó kapcsolatom. Nagyon fiatalon ismertem meg az akkori parom, akivel igaz beszéltünk házasságról, gyerekekről, de sajnos nem valósult meg. A kapcsolatunk barátsággá szelídült, és már évekig nem is voltunk egyutt. Úgy éltünk egymás mellett mint a legjobb barátok. Aztán észbe kaptunk és rájöttünk ez így nem mehet tovább. Megpróbáltuk rendbehozni, nem sikerült. Szétváltunk. Kudarcként éltem meg, mert ugyan szeretetben eltunk, de meddő kapcsolat volt a miénk és évek mentek így el. Titkon szerettem volna egy olyan kapcsolatot, amiben gyerekem születik és feleség leszek. Aztán hipphopp megismertem egy férfit, aki tőlem 130 km-re lakott. Nagyon sokáig, 1,5 évig "könyörgött", hogy koltozzek hozzá (azért hozzá, mert neki gyereke van, nekem még nincs). Ígérte, hogy lesz gyerekünk, el akar venni feleségül stb, stb. Persze én ezt soha nem hoztam szóba neki, hogy én is szeretnék végre egy ilyen életet magamnak. Család, férj, stb. Hozzá is költöztem. Éljük az eletunket, eltelt 2.5 év, és semmi nem történik. Nincs gyerek, nincs hazassag. Mar meg is mondta, hogy nem akar semmit. Hogy ő soha nem fog elvenni senkit feleségül és gyereket se akar, "mert neki már megvolt minden". Nem hisztiztem, nem veszekedtem, de átvert engem úgy érzem. Ugyanazt az életet élem és ugyanúgy egy meddő kapcsolatban vagyok, mint voltam azelőtt. Egyébként rendes, normális férfi. De olyan rövid az élet, úgy elmennek az évek és lassan 40 évesen egy férjet sem tudtam összehozni.

Magamban keresem a hibát, és biztos van is, de sok aldozatot hoztam ezért a kapcsolatért, nem ezt érdemlem.

Annyi szélhámos férfi van, félek lépni, mégis más, valami új életre vágyom, amit még nem kaptam meg.

Én reagalom túl? Tudom, én döntök, de mégis, ti vajon kilépjenek egy olyan kapcsolatból, ami igazából már sehova se visz?

Köszönöm! :)