Nektek tetszene anyósotok ezen véleménynyilvánítása?

Azt gondolom, hogy h..lye vagy, ha képes vagy egy ilyen megjegyzés miatt változtatni az eredeti terven.

A ti esküvőtök, úgy csináljátok, ahogy ti akarjátok, senkinek semmi beleszólása ebbe.

Miért nem válaszoltad azt, hogy a te szüleid pedig elfogadják a döntésedet, mert ők azt nézik, ami neked jó, és nem azt, ami nekik jó.

Nem kell az ilyen önző véleményekkel foglalkozni.

>Párommal úgy gondoljuk, ez kizárólag két ember döntése, senkinek ebbe beleszólása nincs.

Ennyi. A szülők, rokonok, család, barátok, ismerősök véleményét tiszteletben lehet tartani, és bizonyos súllyal figyelembe is vehetitek ezeket, ha akarjátok. De nem szabad, hogy ők legyenek a döntéseitek alapvető meghatározóivá, ez nagyon fontos. Nektek konkrét tervetek van, a pároddal egyetértésben. És te most épp azt fontolgatod, hogy milliós nagyságrendű terhet vegyetek a nyakatokba (nem is beszélve az időről), felrúgva a terveiteket, csak azért, mert az anyós tett egy megjegyzést? Remélem, te is érzed, hogy ez abszurd.

A nyomás, amit érzel, társadalmi nyomás. Érdemes függetlenedni tőle, és racionális indokok alapján dönteni, és szigorúan korlátozni a külső befolyást.

Szerintem azért van még átmenet a kéttanús polgári és a templomi hercegnős esküvő között.

Mi szerdán megoldottunk a polgárit két tanúval, szombaton pedig tartottunk egy házibulit a két családnak és a legjobb barátoknak. A polgárin kosztümben voltam, de a házi buliba kikölcsönöztem egy esküvői ruhát. A pap ismerősünk is eljött és bár nem volt egyházi esküvő, megáldott bennünket.

Így anyám is láthatott esküvői ruhában és mégis volt egy kis "buli". Viszont ha nektek az egyszerű, polgári esküvő a határozott kívánságotok, akkor ragaszkodjatok hozzá, tök mindegy, ki mit mond. Ugyanis ez a ti életetek.

Szűzanyám, te nagyon "érzékeny" vagy, vagy mi a fene ...

Ha a saját anyád mondta volna, akkor is így mellre szívnád?

Nem hiszem el, hogy ezen meg kellene sértőnőd, de főleg, hogy meg kellene változtatni az eredeti elképzeléseteket.

Én speciel örülnék az anyós helyében, ha nem kellene nagy cirkuszt csinálni és egy valag pénzt kidobálni, de nem vagyunk egyformák, meg a menyek sem azok.

Csináljátok, ahogy nektek a legjobb, a jövendőbeli anyósod meg majd tudomásul veszi.

Tartalékold az erőd az igazi problémákra!

Igazakat írtak előttem, egyébként hasonló cipőben járunk.

Ez ilyen elég maradi gondolkodás, nem az a lényeg hogy a gyerekem mitől lesz boldog, hanem mi illik, kifelé mit mutatunk...Rosszul vagyok tőle.

Bátyáméknak ráadásul idén volt az esküvője. Mindent megtette, ami *illett*, de emiatt tényleg régi rokonokat hívtak meg (engem meg se ismert a nagyja, anynira régen láttak!), és nem volt abszolút jó buli, mert mindenen görcsöltek.

Anyámnak mondtam hogy, hát, emiatt meg amiatt hogy a párom külföldi, ilyen akcióra ne számítson.

Mondta, így már megérti teljesen (bár ebben benne volt az is hogy "megtette amit illett", a fia tradicionálisan házasodott, szal... :D)

Summa-summarum, azt csináljátok ami szerintetek jó, úgyis bánni fogjátok. Magyarázzátok el kedvesen anyósnak, és álljatok ki magatokért, nem vagytok már gyerekek... :)