Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A koszorúslányok ruháját a koszorúslányok szokták fizetni, vagy a menyasszony? (8000 ft)
Nekem úgy tűnik, hogy itt valami nagyon félre lett kommunikálva, vagy nem voltak tisztában eredetileg a ruha árával, amit neked kellett volna tisztáznod velük, vagy azzal, hogy ki fizeti. Vagy látták a ruhát, és nem tetszik nekik, és ezután mondták, hogy nem fizetik ki, vagy kérték, hogy vegyél nekik másikat?
Őszintén, nekem az esküvőm előtt a legkevésbé lenne kedvem ilyen dolgokkal foglalkozni. Megmondanám, hogy a csináltatott ruhát kifizetem - amennyiben ebben állapodtatok meg korábban a koszorúslnyaokkal - , és jöjjenek el benne, ha akarnak, ha nem, akkor vegyenek maguknak ruhát. Ha erre húzzák a szájukat, akkor pedig megkérném őket, hogy ezesetben, mivel nem jó szívvel vennének részt az esküvőn, inkább ne jöjjenek.
Az esküvő van, akinek a barátokkal, családdal való ünneplésről szól, ami szintén a része (lehet), de számomra elsősorban két ember a lényeg, a két ember, aki házasodik. Én erre koncentrálnék a helyedben. Rosszulesik az embernek az ilyen hozzáállás, de nem tudsz vele mit csinálni. Ha nem akarják a ruhát, megmondod a varrónőnek, hogy nem kellenek mégsem, mi ilyen esetben a teendő, talán meg tudtok egyezni.
Pont ezért jó egy pici esküvő, mert ott nincs ilyen dráma, csak a lényeg. Meg az ilyen esetekben az ember arra is rájön, hogy az esküvő igazából csak neki és a párjának fontos, és szerintem ez rendben is van. Jól esik a támogatás a barátok, család részéről, ha van, de nekik nem kötelező örülniük. Ez a te esküvőd, és úgy tűnik nem mindenki lelkesedik annyira érte, mint te, ami neked érthető módon rosszul esik, de ez van.
Mit tennék? Hagynám veszi azt a pénzt és megcsinálnám az esküvőt koszorúslányok nélkül.
BTW én már az előző leánybúcsús kérdésednél szélnek eresztettem volna a koszorúslányokat és a nászút után új barátokat keresnék.
Nem tudom, ki nyomkodta vegig a pirosakat, de nekem mindegyik valasz hasznos volt, mindenkinek zoldet adtam!
Nos, ma meg tetozott a hiszti es nekem eldurrant az agyam, igy irtam nekik fb-on egy eleg velos, eleg kemeny uzenetet, amiben kozoltem veluk, hogy velemenyem szerint, ha mar kifizetem azt a ruhat, akkor nemi rugalmassagot elvarhatnek toluk, ha masban nem is, de legalabb a ruhaprobakkal kapcsolatban, amit mindeddig csak olyan aron tudtunk megoldani, hogy jocskan mindenben en huztam a rovidebbet. Es mindent a szemukre hanytam, amit az elmult honapokban huzosnak ereztem, ami szerintem nem megfelelo, nem egy barattol elvarhato hozzaallasnak lattam. A reakcion meglepodtem, mert nagyon magukba szalltak es tobb olyan hibajukat is ok soroltak fel, amit en meg se emlitettem es mindenert bocsanatot kertek. Es ez valahol jo dolog.
Ertem, hogy ez csak nekem nagy nap, nekem nagy esemeny es a volegenyemnek. No de mire valo egy barat, ha nem arra, hogy egyutt szomorkodjon es egyutt oruljon a masikkal? Ha nem erre, akkor nagy tevedesben vagyok es en magam rosszul csinalom a dolgokat, mert en ilyen vagyok. Talan en rontottam el azzal, hogy tulsagosan szabadkezet adtam nekik, amikor elkezdtek varialni es mostanra ok erzik menyasszonynak magukat es azt akarjak, hogy ok legyenek a kozeppontban.
Igen, ki kellene rugni oket az eskuvorol is. Csak ezt nem tudom megtenni. Ebben is valamiert csak az mozgat engem rossz iranyba, hogy "jaj, de szegenyek mar annyira beleeltek magukat, hogy nem tehetem meg veluk"... Minden esetre most abban bizom, es ugy is latom, hogy eszhez tertek. De az az egy biztos, hogy ezt sose felejtem el nekik es nem en leszek az a jovoben, aki baj eseten elsokent nyujt segitseget neki, mert ok az elmult honapjaimat megkeseritettek :(
Remélhetőleg tényleg magukba szálltak és elgondolkoznak egy kicsit ezen.
Amennyiben írtál ki lánybúcsús kérdés, akkor emlékszem melyik az..mármint emlékszem arra, hogy senki egy fillért nem hajlandó beleadni és a szervezéssel se akart foglalkozni egyik se. Igen, én is szélnek eresztettem volna már őket.
Kaptak tőled még egy esélyt, ne felejtsd el amit csináltak, és tanulj meg a sarkadra állni. Úgy tűnik ők sokkal dominánsabbak, mint te, gondolom amióta a barátságotok tart mindig ez volt..te meghunyászkodtál neki és az volt, amit ők akartak.
Ebben van hova fejlődni. Ne hagyd magad és tanuld meg eldönteni mikor van értelme fenntartani egy kapcsolatot és mikor nincs.
Voltak nekem is általános iskolai és gimnáziumi jó barátaim, de ahogy felnőttünk egyszerűen annyira más irányt vett az életünk, hogy már nem tudtunk kijönni egymással anélkül, hogy ne ugorjunk a másik torkának. Egyszerűen már nem tudtuk ráhagyni a másikra a dolgokat és túl sok energiánkat felemésztette a kapcsolat, nem volt értelme fenntartani.
Többen voltak akik így jártak..hárman nagyon jó barátnők voltunk..én mindkettejükkel nagyon jóban vagyok, de ők ketten már nem beszélnek gimi 4. óta.
25N
Nos ha még mindig ragaszkodnak a ruhához, és a lánybúcsúdra továbbra se hajlandóak fizetni, akkor nem úgy tűnik, hogy nagyon elgondolkoztak volna..
Találtál egy igaz barátnőt, a többi pedig mehet a kukába.
Visszamondanám a felkérésüket, azzal az egy barátnővel pedig elmennék egy wellnesszezős napra lánybúcsú gyanánt. Masszázs, szauna, stb.
Jó javaslat a wellness.
És szerintem érdemes lenne kevésbé görcsölni az esküvőn meg a leánybúcsún. Engedd el a koszorúslányokat meg a problémákat is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!