Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Furcsa lenne, ha az esküvőmön sem anyám, sem apám nem lenne ott?
30 feletti férfi vagyok. Apámat kb. 20 alkalommal láttam életemben, kb. 7 éve nem is láttam.
Anyámmal élek még mindig, nemsokára külön fogok költözni. Anyám soha nem értett meg, állandóan a dolgaimmal foglalkozott, amik nem tartoznak rá, hiába mondtam neki kedvesen, csúnyán, erélyesen, bárhogy, hogy szálljon le a dolgaimról, ha egy időre meg is tette, utána újra elkezdte. Nem tudok a jelenlétében kibontakozni, teljes értékű embernek érezni magam, mert mindent meg akar csinálni helyettem és ez úgy néz ki, sosem fog változni, a mi kapcsolatunk nem fog helyreállni.
Bár egyelőre nem aktuális az esküvő, de már kisebb koromban is azon gondolkodtam, hogyan tudnám ezt az eseményt majd összeegyeztetni a családdal, ahonnan csak a nyomást, megkötözést érzem. Én a saját esküvőmön nagyon rosszul érezném magam, ha bárki az előző családból ott lenne.
Volt hasonló mással is? Nagyon meglepő ez? A párom nehezen értené, fogadná el ezt? Egyáltalán megvalósítható?
válasza:Anyád megérdemli, hogy ott legyen mert végül is felnevelt és lehetőséget adott rá, hogy eljuss eddig a pontra az életedben. Ezt neki köszönheted, akármilyen hárpiának is tartod.
Az pedig, hogy kit hívsz meg az esküvődre, egyes egyedül a te szíved joga.
Nem tartom hárpiának, nem mondok róla semmi rosszat, csak egyszerűen ramatyul érzem magam a jelenlétében, mindegy miért. Akkor inkább magamba vágok egy kést és megoldva a probléma.
Csak azok írjanak legyenek szívesek, akik megértik ezt.
válasza:Attól, hogy az első azt írta, amit írt, még nem jelenti azt, hogy nem érti meg a problémádat. De ha csak önigazoló válaszokat szeretnél hallani, írd bele a kérdésbe. Az első egy más szempontot, látásmódot próbált neked mutatni. Hiszen anyád nem rosszindulatból teszi, amit tesz. Ő így tartja helyesnek. Szerintem az esküvő idejére pont, hogy meg lehet hívni. Ha hamarosan különköltözöl, talán már te is máshogy fogod látni, meg talán édesanyád is máshogy áll majd a dolgokhoz, mert rájön, hogy a kicsi fia felnőtt.
Szóval, szerintem majd akkor véglegesítsd ezt magadban, ha aktuális lesz. Apád viszont mivel csak biológiailag az apád, nem kell erőltetni vele a kapcsolatot.
Én nem rajongok apámért, úgy vagyok vele, mint te édesanyáddal. De nekem ott lesz az esküvőmön. Nem hagyom, hogy a jókedvemet befolyásolja. Mert csak az hat rám, akinek hagyom, hogy hasson rám. A hülyeségei az egyik fülemen be, másikon ki.
Jó sok év múlva visszatévedtem ehhez a kérdésemhez. Maga a kérdés már nem aktuális.
Összességében nem tetszenek ezek a válaszok mai fejemmel nézve sem. Bár lehet, már a válaszolók is máshogy gondolnak sok mindent sok év óta. Röviden: butaság és felelőtlenség is úgy válaszolgatni valakinek, hogy semmit nem tudsz róla és az anyjával való kapcsolatáról, és előrángatni a pszichológia által felkapott sablonokat.
Emlékszem, hogy a kérdés kiírásakor nagyon a padlón voltam, amire a kommentemból lehetne is következtetni. Viszont a második hozzászóló teljesen ismeretlenül úgy gondolja, hogy PONTOSAN olyan volt apjával a problémája, mint nekem anyámmal.
Az megint egy pszichológiából előrángatott sablon, hogy "csak az hat rám, akinek hagyom, hogy hasson rám". Ha mindent így elő lehetne írni, hogy más hogyan gondolkodjon és érezzen, akkor a pszichológia lenne a király.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!