Mit gondolsz azokról, akik 20-22 évesen házasodnak?

Én 20 vagyok, a párom 30. Másokról nem kívánok véleményt alkotni, sokféle ember, anyagi helyzet, élethelyzet, élettapasztalat stb. stb. van. Én mióta megismertem a párom(jó pár éve volt már), hozzá szeretnék menni, bár azt elismerem, hogy ha két éve megteszem, már elváltunk volna. Mosmár viszont biztosabb vagyok magunkban, mert a rózsaszín köd réges rég elmúlt, és elmondhatom, hogy a sok-sok vihar után valahogy mégis mindig visszatalálunk egymáshoz. Szeretet, ragaszkodás, elfogadás, megértés, támogatás, vonzalom, számomra ez a recept. Ahogy a szemébe néztem, nyálas vagy nem nyálas, de tudtam, hogy ő az igazi. Sok éve már egy percig sem volt kérdéses, hogy a felesége szeretnék lenni. Mikor dühös voltam is rá, ha elcipel egy anyakönyvi hivatalba, én istenbiz' hozzámentem volna. Ha minden jól alakul, idén végre meglesz az esküvő.

Szerintem ha valaki minden porcikájával érzi, hogy rátalált a megfelelő társra, aki szintén így érez irányában, az meg merhet házasodni. Érzi az ember, ha rátalál a maga gyöngyszemére. Ha 20 évesen, hát 20 évesen, ha 60 évesen, akkor 60 évesen. Én úgy érzem, a mi kapcsolatunk megért a házasságra. Mások kapcsolatáról ezt kívülállóként nem tudom megállapítani.

Azt gondolom, hogy ez az ő dolguk. Remélem, boldogak lesznek.

Vannak olyan ismerőseim, akik gimi első osztályában jöttek össze, 20 évesen összeházasodtak, és azóta is boldogan élnek. Meg vannak olyanok is, akik 34 évesen házasodtak, és két év múlva váltak. Szóval ez a "aki hamar házasodik, tuti el fog válni" dolog szerintem nem állja meg így a helyét. Vannak, akik nem elég érettek még hozzá, vannak, akik közben változnak, és 10 év múlva válnak, meg vannak olyanok is, akik életük végégig együtt maradnak. Én mindenesetre a legjobbakat kívánom mindnek.

(Azt viszont nem értem (bár nem az én dolgom), amikor úgy házasodnak 20 évesen az emberek, hogy két külön városban tanulnak, anyu-apu fizeti az albérletet, iskolát, esküvőt, nászutat, stb. Számomra a házasság nem azt jelenti, hogy hétvégente két napra látom a férjem. De ha nekik így jó, abba se szólhat bele senki.)