Akinek fontos a házasság: miért olyan fontos, hogy akár a kapcsolatot is képes valaki emiatt felbontani, miközben még szereti a másikat, csak az nem akar házasodni?

Mindig meglepődöm a ,,tartsunk valahová", meg hasonló dolgokon, mikor olvasom itt a kérdéseknél, hogyha valakineka párja nem akar házasodni, akkor az a dilemma, hogy vele maradjon-e, vagy sem. Megértem, hogy van, akinek ez annyira fontos, hogy akár a párját is elhagyja, ha az nem akar házasságot, de érdekelne a miértje.

Eddig, amiket olvastam, azok közül az okok közül elég sok megtámadható, pl. a jogi része nem lehet ok, hiszen arra ott van a bejegyzett élettársi kapcsolat. Azokat megértem, akiknél jön a baba, és egyszerűbb összeházasodni, mint apasági nyilatkozatot tenni, meg sok mindent leegyszerűsít, de ha valakinek a párja nagyon nem akarja a házasságot, akkor jogilag is meg lehet oldani mindent.

Ha az ok az, hogy ,,nyitva hagy egy kiskaput", vagy gy nem tűnik elég elkötelezettnek, az pedig nekem azért furcsa, mert így is rengeteg válás van, tehát nem ezen múlik, hogy valakik életük végéig együttmaradnak-e vagy sem.

Megértem azt az okot, hogy valaki hoz otthonról egy szülői mintát, ami annyira erősen él benne, akár tudat alatt is, hogy emiatt úgy gondolja, hogy neki is mindenképpen házasnak kell lennie.

De valahogy mégsem értem teljesen, hogy miért hagyja ott valaki a párját egy ilyen ok miatt. Hozzáteszem, én házas vagyok, ez nem egy ,,minek házasodni kérdés", csak el nem tudnám képzelni, hogy szakítottam volna annó a férjemmel, ha azt mondja, hogy ő soha az életben nem akar házasságot.

Világosítsatok fel, miért hagyják el ilyenkor a nők a párjukat? A kérdésem arra vonatkozik, amikor kizárólag emiatt mennek szét.

A válaszokat előre is köszönöm.