Ezek a tényezők elronthatják az amúgy tökéletesre szervezett esküvőt?

Lehet hogy kicsit hosszú lesz, de így teljes a kép.

Zárkózott és magányos vagyok sokszor, mert nincsenek barátnőim akikkel elmehetnék ruhát próbálni vagy szervezkedni, így a lánybúcsú se tudom hogy történhetne meg. Vannak lány ismerőseim, de akit barátnőmnek nevezek, nem igazán van. Ez bánt, mert szeretném ha lenne valaki aki segít, de persze nem csak az esküvő miatt, hanem mert iszonyatosan hiányzik hogy legyenek barátnőim, nem teljes így az életem.

Az anyósék hol szeretnek, hol nem. Most pl éppen szeretnek, mert meghívtuk őket ebédre, de két hete még utáltak, mert olyan pletykát hallottak rólam, hogy borzalom.

A közös barátaink még mind gyerekek, párjuk sincsen, nemhogy önálló életük, mindenki a szülőknél lakik még, és egyáltalán nem tartják jó ötletnek hogy mi már most szeretnénk házasodni.

Az én szüleim vallásosak, a nővérem esküvőjén még egy pezsgő sem lehetett, a párom szülei és családja meg imádnak inni (nem alkeszok, csak szeretnek inni).

Úgy érzem, hogy amíg ezek nekem problémát jelentenek, addig nem lesz boldog az a nap, s talán az utána következő évek sem. A párom már nagyon szeretne eljegyezni, de annyira tele van az agyam azzal hogy nem fogadnak el engem az emberek, hogy csak arra tudok gondolni hogy rossz ember vagyok, hogy ő nálam sokkal jobbat érdemel, mert őt mindenki szereti, mert egy csodálatos ember, engem meg senki, mert annyira félek megmutatni hogy milyen vagyok valójában, hogy visszájára sül, és képtelen vagyok kifelé a jót mutatni.

Szeretnék a felesége lenni, alig várom hogy gyereket szüljek neki, alig várom hogy házat vegyünk, hogy megkérje a kezem, alig várom hogy örök hűséget fogadhassak neki, de senki sem díjazza hogy engem választott.

Biztos sokan arra gondoltok, hogy akkor tartsunk egy kis esküvőt meg egy kis vacsorát 20 fővel. Na azt meg egész életemben visszasírnám, hogy én szerettem volna ha ez a nap csodás lesz. Sok ember, szép szertartás, jó kaja, mulatozás, vidámság. Egy szürke hétköznapi polgári házasságkötés meg egy éttermi vacsora nekünk kevés, párom is nagy lagzit szeretne. De ha nincs rá közönség, akkor minek?

Szerintetek lehet így is szép az esküvőnk, vagy várjunk még vele pár évet, amíg rendeződnek a kapcsolataink?