Hogy érzitek, szerintetek megtaláltátok életetek párját, akiben nem fogtok csalódni, és egy életen át boldoggá teszitek egymást?

Az lenne a furcsa, ha fordítva lenne :D

Mellesleg majd a halálos ágyamon talán tudok hiteles választ adni ;)

Az oldal alapján nem lehet leszűrni semmit.

Rengeteg kérdés van ami fiktív, és ugye ott van az is, hogy ha nincs probléma akkor nem születik kérdés.

Én úgy gondolom most, ahogy leírtad a kérdésben , viszont nem vagyok jövőbe látó, bármi megtörténhet. Nem csak ő változhat, én is és ez nem kezdeti bitonytalanság hanem realizmus.

Szerintem ésszel kell csinálni ezt a dolgot is, adni időt neki, mi pl 2 év után költöztünk össze, ( nem tudtunk előbb, de azt mondom minél előbb annál jobb) és most a 7. évfordulónkon házasodunk ( ezt nem kell minél előbb...) Ez leírva soknak tűnik , de iszonyat gyorsan elrepült. Most a 7. évben ha visszagondolok azt mondom, hogy a 2. évben szinte alig ismertem, pedig együtt voltunk mindig és ugye van aki ekkor már rég megházasodott, csak az utána előjövő dolgok már nem mindig olyan klasszak....Mostmár nagyon jól ismerem a párom és ő is engem és igen, le tudnánk élni egy életet boldogan együtt, hisz ugyanazt kell csináljuk mint eddig :)

szerintem biztosan lesznek nehézségek.. fogunk csalódni..tehát nem lesz mindig könnyű..sőt már vannak, és voltak s nem egyszerű pillanataink.

Viszont nem véletlenül gondoltuk, úgy, hogy mi szeretnénk összeházasodni. Azért, mert úgy gondoltuk, hogy minden nehézség és kisebb csalódás ellenére együtt szeretnénk megöregedni.

Egyforma az értékrendünk, a jövőképünk. próbálunk tenni azért, hogy boldogoggá tegyük egymást, és nem csak vagyunk, hisz már mi megtaláltuk egymást. ez enm így működik, sokan elfelejtik, hogy egy jól működő kapcsolatért minden nap tenni kell.

Én azt figyeltem meg, hogy sokan meggondolatlanul vágnak bele dolgokba,

vagy kierőszakolják,a házasságot, vagy csak a szülői társadalmi nyomás miatt vágnak bele, vagy azt hiszik majd ők lesznek azok, akik miatt megváltozik a másik, vagy elsiklanak fontos dolgok felett

Itt a gyakorin is érezhető..pl olyan okok miatt válnak el, ami már egyértelműen a kapcsolat elején is fennáll, csak úgy gondolják, hogy majd megváltozik, pedig nem..

A megcsalás: szerintem sok embernek nincs a helyén az értékrendje, a másik fele pedig ugyancsak a nem megjavítjuk, hanem eldobjuk, lecseréljük elv szerint él. Így a könnyebb utat választja. Vagy nem figyelnek oda és elromlik a kapcsolat és emiatt, hisz egy jól működő boldog kapcsolatban nem csalja és csapja be az ember a másikat.

nem mondom, hogy velem soha nem történhet meg az, amit itt olvasunk, hiszen még csak 6 éve élek a férjemmel, ha nem fordul ki egyikünk sem magából, akkor nem érzem, hogy bántanánk szándékosan a másikat. a kihűlés, hát azt sosem láthatja előre az ember, de szerintem a legegyszerűbb egy kihűlt kapcsolatból kilépni, hiszen akkro már nincsenek igazán érzelmek, és nincs bosszúállás, egymás utálása..stb

nehézségek mindig lesznek, olyan nincs h tökéletes és nem kell érte tenni.

de a nehézségek egyrészt megmérettetnek és azért vannak problémák, h megoldjuk őket. Lehetőleg KÖZÖSEN.

Igen, én megtaláltam életem szerelmét, a társamat, a legkedvesebb, legokosabb, legszebb nőt, már 11 éve. Ő a feleségem, és a fiaim anyja.

Az ember, ha boldog, akkor nyilván nem panaszkodik itt, ezért fel sem tűnik.