Nektek mi volt az idézet a meghívón?

Itt széles a választék:

[link]

Vagy itt:

[link]

Tóth Árpád Esti sugárkoszorú utolsó versszaka

"gézve álltam, soká, csöndesen,

És percek mentek, ezredévek jöttek, -

Egyszerre csak megfogtad a kezem,

S alélt pilláim lassan felvetődtek,

És éreztem: szívembe visszatér,

És zuhogó, mély zenével ered meg,

Mint zsibbadt erek útjain a vér,

A földi érzés: mennyire szeretlek!"

(Rengeteg kérdés van az oldalon már ezzel kapcsolatban, csak az utóbbi pár hónapban legalább 5-6-ot láttam...szemezgess onnan is)

„Ama egetrengető valamicsoda, amit szerelemnek hívunk, csakis veled, általad ismerszik fel számomra, s attól szerelem, és nem csekélyebb, hogy megmozdítja bennünk a világmindenséget”

Vavyan Fable

,,.Bármilyen csodálatos is az elsö szerelem semmi nem olyan felkavaro, mintha az ember kap egy második esélyt is a boldogságra.

Boldogságban veled élni , ezt soha felcsrérlni ,igy legyen…….

(Berecky Dénes)

Minden csillag porrá hullhat szét

Jöhet bármi szörnyű vég

Érted élni, véled halni, ezért jöttem én

Nyughatatlan szívem csak rád várt

Túlél hát száz rút halált

Érted jöttem, hidd el bármi ér

Te értem születtél

Veled boldog vagyok,

veled szelíd vagyok,

veled erős vagyok,

veled nyugodt vagyok,

veled mindig mosolygok,

veled én, énmagam vagyok.

Nincs többé olyan, hogy nélküled,

tervem és jövőm van veled.

(Honoré de Balzac)

Nekünk most lesz majd szeptemberben. Párom írt egy verset még anno nekem, és úgy gondoltam ez most pont idevág, így a Mi meghívonkban ez a versike áll :)

"Hatalmas kapu nyitva előttünk,

Az édenbe fél lábbal beléptünk,

Szeretnék veled még beljebb menni,

Boldog embernek melletted lenni!

Olya rövid az élet, sok csoda vár,

Fogd a kezem és indulhatunk már."

"Nincs többé olyan, hogy nélküled,

Tervem, s jövőm van Veled"

(Balzac)

Az ember önmagában képtelen arra, hogy maradandóvá tegye az élet szépségeit. Hogy megfogja és kiértékelje azt, ami az életben szép, jó, kellemes és megnyugtató. Nem mintha nem látná meg. Meglátja, csakhogy nincs mit kezdjen vele. (...) Legalább két ember együttes érzése kell ahhoz, hogy a szép szép legyen, s az öröm öröm.

Wass Albert

Nekem most ez a kedvencem, volt már ár kedvenc. Ez az utóbbi