Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek szereti az az ember a párját aki képes szakítani azért mert az nem veszi el "határidőn" belül nem hoz össze esküvőt?
Nem mondom, hogy hülyeség a házasság, mert nem az, de degeneráltságnak tartom, hogy ilyen kijelentéseket olvasok, hogy "nem szülök gyereket amíg nem vesz el" meg hasonlók. A házasság annyiban másabb, hogy van papír és ha válnak, akkor az egyik fél viszi a másik vagyonát.
Sokan arra fogják, hogy ez jelenti az összetartozást. Meg a gyűrű. Szerintem nem egy tárgy egy ajándék jelenti, hogy az ember szereti a párját. Ez belülről kell jöjjön.
Az első barátnőm kijelentette, hogy 1 éven belül elvárja, hogy jegyezzem el, és 3-4éven belül gyereket akar. Megmondtam, hogy én ezt nem ígérem meg, mert nem tudom tudom e tartani, meg nem is lehet ezt így beígérni. El is hagyott emiatt (főleg emiatt, rég volt).
A mostani párom is mondogatja, hogy gyűrűt szeretne majd, meg is mondom neki mindig, hogy majd egyszer amikor nem számít rá, és akkor se azért mert mondogatja. Örülne neki, de nem fog ezért elhagyni, érzem, mert szeret. Ha nem veszem el soha akkor is.
Szerintetek? (persze megértem azokat akik ízig-vérig vallásosak és házasság előtt semmi szex meg gyerek, stb, persze nem vagyok hívő, nem tartom okés dolognak, de őket megértem, mert tényleg hisznek benne)
válasza: válasza:13.46os vagyok.
"kijelenti, hogy ő nem szül gyereket házasság nélkül az megintcsak valami deffekt. Mitől lesz jobb a gyereknek ha össze vannak házasodva? Mitől lezs bármi is jobb? "
Pont ez az. Nem a gyereknek lesz jobb. Ez igaz. Neki ebből semmi előnye/hátránya nem származik. A nőnek lesz már érzés anyának lenni (persze értem ezt a házasságpárti nőkre). Ha nem lennék férjnél, bevallom, kicsit megijednék egy gyerektől. Valahol belül egyedül érezném magam egy kicsit. Vagyis ezt az érzést 100%ra nem tudom leírni. De valami ilyesmi.
"Viszont ha ezért ott tudja hagyni, akkor nem szerette sosem igazán. Elég durva,hogy kiszeretsz valakiből 1percről a másikra, ha azt mondja, h nem vesz el. "
Ezzel tökéletesen egyetértek. Nem hagytam volna el a Párom ha nem vesz el, bár valószínűleg nem lennék vele már x éve, ha nem tudnám hogy ugyanazok az életcéljaink (beleértve a házasságot is). Nekem ebben is ugyanolyan fontos az egyetértés, mint pl. hogy az egyik fél panel+ város, másik családi+ falun akar élni. Ahhoz, hogy boldogok legyünk, ezeknek stimmelnie kell (nálam).
"A barátnőm intelligens, és nem a házasságból tudná, hogy felvállalom vagy szeretem, akik csak ebből lennének képesek érezni az egészet, azokat nagyon tudom sajnálni, valszeg nem szereti őket a párjuk és csak ebben látják a reményt (hamisan). "
Nem csak ebből vagyok képes érezni. Eddig is felvállalt a Párom, úgy nem lehet élni, hogy nem. Azzal, hogy összeházasodtunk, csak valami plusszt kapott az életünk (persze ettől nem jön rendbe egy kapcsolat, nem lehet megfogni valakit, stb.). Én pl magabiztosabbnak érzem magam, de nem azért, mert "na mostmár nyeregbe vagyok, azt csinálok amit akartam, mert megfogtam a pasit", hanem mert tudom, hogy BÁRMI hülyeséget csinálok, MINDIG lesz mellettem valaki, aki támogat.(És ez nem feltétlen az érzelmeire vonatkozik, azokba eddig is hittem, eddig is hittem hogy együtt öregszünk meg,stb.).
válasza:Szia! Nem olvastam el minden vélaszt, szóval lehet, hogy ismételni fogok, ezért elnézést kérek jó előre:P
Én 19 éves vagyok és azok táborába tartozom, akik "jó dolognak tartják a házasságot". Több mint két éve vagyok egy sráccal, akinek, kb egy éve mondogatom, hogy szeretnék a felesége lenni...persze, nem konkrétan, de utalgattam rá már párszor...szerencsére hasonlóan látja a dolgokat, nagyon családcentrikusnak tűnik:) számomra nem a papir a fontos, hanem, hogy elmondhassam, hogy ahhoz a csodálatos emberhez tartozom, a "felesége vagyok"...tudja, és beszéltünk már arról, hogy mikor lenne aktuális...:) ennek ellenére nem erőltetném rá, nem akarom én megkérni a kezét, teljesen az Ő döntése, hogy megteszi-e vagy sem, én vele maradok mert nekem ezzel nem okoz csalódást...de azért 4-5 éven belül szeretnék hozzátartozni, úgz tényleg, azt hiszem az egy magasabb fokra emel két ember közti kapcsolatot, meggyőződésem...és ha anyagi gondjaink lennének simán 2 tanu előtt hozzamennék annak ellenére, hogy azér vagyom esküvőre, mégsem az lenne a fontos...
Szerintem egy kapcsolat "meg kell érjen" a házasságra, nem lehet konkrét időt szabni neki, hogy most egy év 6 hónap 2 év stb... azt érezni kell. és ha valakiben van egy kis kétség is akkor ott már gubanc van...
azzal kapcsolatban, meg hogy "soha nem házasodni" azt nem tudnám elfogadni, mert nekem fontos dolog. de elképzelhetőnek tartom, hogy van aki megvan ennélkül...
Üdv!
Figyu, láttad az "Apafej" c. filmet? A kisgyerek benne félt az új emberektől idegenektől. A srác azt csinálta vele, hogy adott neki egy napszemüveget, és azt mondta, hogy ettől láthatatlan lesz. A kisgyerek nem félt ezek után értelemszerűen, mert védve érezte magát. Persze nem volt láthatatlan, semmi nem változott rajta, csak kicsit "át lett ejtve agyilag".
Nálad is hasonló lehet. Ha nem lennél férjnél, hanem simán együttélnétek, akkor se lenne semmiben másabb a gyerek, max csak te hinnéd azt. Ugyanúgy melletted állna a párod meg minden. Mind1, neked összejött boldogok vagytok, franc fog beleszólni, örülök ha minden szép és jó nálatok, de tleg!
A 2. bekezdésedhez: végülis akkor ezzel igazolod azt amit állítok, hogy aki házasságot akar és a másik nem, erre az elhagyja, akkor nem szerette igazán, vagyis te se az előző párjaidat. Viszont azt tisztelem benned, hogy nem kikényszerítetted belőlük, hanem ott hagytad őket. Viszont az gáz, hogy ez a cérnaszál dönti el nálad, hogy ki a jó és ki a rossz, társ, aki nem házasodik határidőn belül az mehet ugye.
3. bekezdésedhez annyit, hogy a házasság valóban egy plussz dolog, viszont mint fentebb említettem, nem ennek kell magabiztosságot, biztonságot adnia. Ugyanúgy fel lehet bontani, fel is szokták, ha túl hamar belemennek ahogy nagyon sok csitri kikényszeríti ált, akkor a vége biza sírás, marakodás, stb.
19 évesen nagyon fiatal vagy még. Azt írod, hogy 4-5éven hozzá akarsz menni, de lentebb meg azt, hogy meg kell érjen és nem lehet megmondani, hogy 6 hónap 2 év stb, Üti a két mondatod egymást.
Én is mondtam annó, hogy soha nem akarok házasodni soha nem akarok gyereket, most 24éves vagyok és mind2-re mondom, hogy igen el fog jönni az ideje. Kevesen vannak akik ezt valóban is komolyan gondolják, de ezek ált olyan emberek is.
válasza:Nő vagyok és elítélem azokat a nőket, akik kikényszerítik a házasságot. Viszont házasságpárti vagyok és eleve nem is kezdenék olyan férfival, aki nem akar majd a későbbiekben házasodni. Nem azért, mert ez elítélendő dolog, hanem mert nekem fontos, Neki viszont abszolút nem. Sőt, talán úgy érezné magamhoz akarom láncolni.
Én nem akarom, hogy a párom ezt érezze, azt szeretném, ha szeretné, hogy viseljem a nevét. Szeretnék ebből a szempontból is hozzá tartozni. Szeretném azt mondani, hogy igen, ő a férjem.
Vannak akik számára ezek nem fontos dolgok. Én megértem ezt is. De nem kell elítélni azokat, akiknek ez egy biztos és jó érzést nyújt. Szerintem nők és férfiak is vannak így vele.
Másrészt kedves kérdező, az a férfi, aki gyereket akarna, de házasságot nem. Az is egy ultimátum a nőnek, aki házasságot szeretne. Hiszen vagy így marad vele és így szül neki gyereket, vagy inkább nem kell a nő sem. Így akkor egyik sem szeretné a másik felet?
Szerintem mindkettő szeretheti a másikat, csupán mások az elképzelésük a családra vonatkozóan. Ez lehet valamilyen velünk hozott élmény is, ami kiváltja. A lényeg, hogy megfelelő párt kell találni.
válasza:Kár volt kiirjam a koromat, mert egyből elitélsz érte...
igen pontosan azt irtam, hogy meg kell érjen rá az ember....és én tudom, hogy Ő az életem és Ő is igy érez, és nem úgy mint egyesek akik ezt gondolják...mi érezzük és fontos nekünk...
Tudod miért nem vesz el most? mert megalapoznánk a jövőnket azelőtt, hogy "hűbelébalázs"...egyetem stb...
ezert irtam a 4-5 évet...nem kell lekezelni csak azert mert fiatal vagyok és vannak elképzeléseim. meggyőződésem, hogy megfontoltabban gondolkozom erről a témáról mint sokan mások akik 19 évesen b.nak a viálgra...
de elitélhetsz, sőt megszólhatsz érte...a házasság attól még szép dolog...és ezen nem változtat a vélemenyed...se másé
Nem mondtam, hogy a gyerekvállalás csak egyik félnél van meg. A te állításod az ultimátum akkor lenne érvényes, ha a férfi akarna és a nő nem. Értelemszerűen itt nem a férfinek adnék igazat, ha lecseszi érte a nőt.
Te nem olvasol figyelmesen, tipikus;)
Nagyon sokan azt mondják, hogy nem szülnek gyereket házasság nélkül, de akarnak gyereket, csak azt mondják, hogy addig nem, amíg nix gyűrű. Ez az ultimátum és ezt ítélem el.
Azt meg nem mondtam, hogy aki soha nem akar házasodni azzal kell maradni ha te akarsz. (megintcsak nem olvasol, de nyugi sokan ugyanígy vannak vele, csak írnak, görgess felfelé.)
A bajom a határidő, amikor kijelenti a nő, hogy x éven belül vegyél el, vagy most azonnal vegyél el. Ha én azt válaszolom, hogy "soha", akkor érthető ha a nő aki házasságpárti, meginog. De ha azt mondom, hogy nincs itt az ideje, meg ilyenek, akkor ha kiveri a hisztit meg stb, akkor menjen isten hírével oda ahol mindent első szóra megkap, vmi papucshoz.
Azt meg megjegyzem, hogy szerintem egy gyerekvállalásnak nem előfeltétele a házasság, tehát ezt nem lehet mondani, h ne akarjon az a férfi gyereket aki még nem házas.
19 éves: 15:32:
Nem ítéltelek meg, de most már igen. A válaszod gyerekes, tipikus amikor a gyerek felnőttnek érzi magát és ha valaki megjegyzi, hogy fiatal még, akkor kiveri a hisztit érte, hogy ő érett, meg felnőtt meg stb.
Az valszeg nem a korodból adódik, hogy buta vagy és nekiállsz durcizni, hogy "a házasság attól még szép dolog...", nem tudsz olvasni, bár ez népbetegség. Kinek írtad ezt de tleg? Ki állította, hogy nem? Ki mondta, hogy én nem akarok soha házasodni, sőt megmondtam, hogy nem a házasságot ítélem el.
noh mind1...
válasza:Érdekes ez a téma. Szerintem az a nő, aki feltételeket szab, hogy márpedig őt el kell venni x éven belül, az idióta. Nőként mondom ezt, tehát tudom, miről beszélek. Ezek a nők olyan dolgot látnak a házasságban, ami más épeszűnek eszábe sem jutna. Egyfajta dicsekvés ez, mint az oviban az "én apukám a legnagyobb/legerősebb/legokosabb stb". De vajon számít ez a gyűrűmutogatás a magafajtán kívül bárkinek is? Nem. Az ilyeneket majd elveszi egy olyan férfi, aki a mama szoknyája mellett nőtt fel, és arra van szüksége, hogy életének minden egyes percét figyeljék, beosszák, előre megtervezzék. És ez a nő majd hosszú évek múlva rájön arra, hogy már nem is nő, hiszen senki nem kezeli úgy.
Mindemellett én hiszek a házasságban, és azt tartom követendő pédának. Nem értek egyet azzal a kérdéssel, hogy ha a nőnek fontos, a férfinak nem, akkor a nő miért akaja rákényszeríteni a férfira? Ez nem kényszerítés, ez a férfi felől egy gesztus, hogy bár nem fontos neki, mégis megteszi, mert szereti a nőt annyira, hogy ne okozzon neki csalódást.
És hogy miért nem fordítva működik? Ez nagyjából ugyanolyan kérdés, mint hogy mi lett előbb, a tyúk vagy a tojás?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!