Hogyan lehet alacsony költségkerettel kiváló lagzit szervezni?

Előzetesen egy nagy lepedőre óriás szívet kell rajzolni. A szív belsejére a pár nevét és esküvőjük dátumát érdemes ráírni. Amikor mindenki megérkezett a vendéglőbe, a szívet ki kell feszíteni a bejárati ajtó elé, majd a pár kezébe egy körömvágó ollót kell adni. A pici ollóval, két oldalról az ifjú férj és feleség elkezdi a szívet kivágni. Amikor készen vannak, a férj, feleségével az ölében átlép a szívlyukon és beengedi a násznépet is, szimbolizálva ezzel, hogy boldogságukat a családjaikkal, barátaikkal szeretnék megünnepelni. A násznép aláírásukkal, jókívánságaikkal telíthetik be a kivágott szívet

A mennyasszonytánc után dobáljatok rájuk 2 szatyor aprót. Max 5 forintost. Söpörjék össze, és tegyék egy vödörbe. Közben jószándékú vendégek rugdossák szét, amit összesöpörtek. Ezalatt a zenekar valami gyors, pattogós számot játszon.

Mielőtt belépnek a vendégek a vacsora helyszínére, mindenki húz egy számot :) Az asztalokon pedig nem névre szóló ültető kártyák vannak, hanem számok :D aztán a sors majd eldönti, ki ki mellett ül :) ez azért jó, mert ha valaki mondjuk párral érkezik, akkor elszakad kicsit a párjától és más emberekkel is beszélget, még ha esetleg a menyasszonyon és azon kívül, akivel érkezett nem is ismer senkit :)

ha velem eljátsszák, amit az első írt utoljára, mikor pl. csak a páromat ismerem, az biztos, hogy ott fordulok sarkon...

ez ilyen álom-családokban lehet, hogy jó, ahol mindenki szeret mindenkit, de ennek nem sokan örülnének...

Időben el kell kezdeni szervezni. Időt nem sajnálva, szemet nem kímélve ülni a net előtt és ajánlatokat kérni, összehasonlítani, tippeket keresni.

Szerintem igazából józan paraszti ész az egész, de itt van néhány konkrétum, ami eszembe jut.

Ruhát használtan venni, csak előtte nézd meg személyesen. Dekort egyszerűt, saját kezűleg. Tortára marcipán nem fontos. Ha bérled a ruhát kérj bele betéteket, ne kelljen még melltartót is venni. Új bugyi se fontos, úgy se látja senki, a vőlegénynek se akarod majd mutogatni, mert tiszta izzadt leszel, úgyis előbb zuhanyozni akarsz majd, még mielőtt úgy közeledik (ha egyáltalán bírjátok majd a lagzi után) Csokroknál ne hagyd magad nagyra rábeszélni. Dobócsokorból főleg ne. Székszoknya nem fontos.

Sőt egyáltalán a helyszín kiválasztásánál érdemes a menü árán kívül azt is hasonlítani, hogy mennyire kell díszíteni. Nálunk pl. valamivel több volt a kaja-pia a végső választásnál, de nem kellett egy fillért se dekorra költeni, és székszoknyára sem volt szükség így egy sokkal igényesebb helyen jött ki olcsóbbra az eredmény. Meghívó nem fontos csiricsáré, szépet és egyszerűt úgy, hogy rászánsz egy kis időt te is tudsz otthon szerkeszteni majd kinyomtattatni/kinyomtatni megfelelő papírra. Ezt is érdemes több helyen megnézni. Érdemes olyat csinálni, amit fel lehet tekerni hengerbe és átkötni szalaggal, szép madzaggal. Egy tekercs szalag jóval olcsóbb, mint egy rakás boríték, és sokkal érdekesebb látványt is nyújt. Ültetőkártya nálunk nem volt, a terem elé egy A/3-as lapon ki volt téve asztalszámokkal a névsor, hogy ki hol ül, az asztalokon pedig teljesen egyszerű számozás. [link] egy ilyet word A/3-as dokumentumban is pofon egyszerű összehozni, fillérekért kinyomtattatod, arról nem beszélve, hogy a vendégeknek is kényelmesebb megnézni a terem előtt hova menjenek, mint mászkálni az asztalok között, hogy na vajon melyik asztalon látom meg a nevem. Nálunk ez nagyon bejött már csak azért is, mert az ültetésről többnyire elég szélsőséges vélemények vannak. Vagy utálják, vagy nélkülözhetetlennek tartják, így igaz, hogy összeállítottam az ülésrendet tehát nem volt kavarodás, meg téblábolás, de nem érezték úgy, hogy mint az iskolában ki vannak jelölve a helyek, a körasztalon belül, ahova tartoztak ők döntötték el hogy jó nekik ülni.

Gondolom néhány ötlet miatt le leszek pontozva, mivel jellemző a kategóriában a "ne ezen spórolj", "az nem is sok, semmit sem számít" hozzáállás, de sok kicsi sokra megy, én is úgy álltam hozzá, hogy jaj ez nem számít, meg ez se, meg az se sok, aztán mikor elkezdtem összeadogatni, és sok tízezres, majd százezres összegek jöttek ki, akkor rájöttem, hogy márpedig valahol meg kell fogni a pénzt.

Ahol nem kell, vagy legalábbis nem csak az ár szerint kell választani, az a zene és a kaja. Meg bizonyos társaságoknál a kaja.

Amit még érdemes megfontolni, az a korlátlan italfogyasztás. Nálunk az volt és nagyon nem bántuk meg. Sokan ijesztgettek, hogy majd spórolnak vele, meg sokkal többe kerül, de nem igaz. Lehet, hogy nagyanyám csak egy liter ásvány vizet ivott, de volt egy asztal, ahol fejenként lement egy-egy üveg whisky és az még csak az alkohol és csak egy 8 személyes asztal. A vendégek amúgy meg is kérdezték, hogy fogyasztás után számláztak-e, mert még ki se ürült a pohár, de már ott volt egy pincér aki töltött, szóval én nagyon örülök neki, hogy nem hallgattam azokra, akik szerint nem szabad korlátlant kérni. A bevitellel meg nekem az a bajom, hogy ahány lagzin voltunk, ahova a pár biztosította a piát a vendégek nagy részének pont nem jutott abból, amit szeretett, vagy egyáltalán nem is volt, másból meg a nyakukon maradt egy csomó, mert nem kellett senkinek. Az egyiknél az asztalunknál két pasi pl. fél éjszakán át azon kesergett, hogy a mi asztalunkra pont nem jutott abból a pálinkából, amit szeretnek, csak kettővel arrébb, de azok meg nem adtak belőle. Nálunk meg csak olyan volt, ami nem kellett senkinek.

Az ötös nagyon jókat írt.

Menyasszonyi ruhából a varratást javasolnám.

Viszont az első által írtaktól hazamenekülnék, mint vendég! Főleg, ha még prűd is a rokonság. Legyen jó étel, jó desszert, korlátlan ital, jó zene és NORMÁLIS, SZÓRAKOZTATÓ programok, nem idétlen vagy nyálas dolgok.