Házasságban miért uralkodik el sok nő a, miért nem a férfi az úr háznál?

Nem működik az a házasság, ahol az egyik fél gyerekstátuszban van. Majd lázad, kitör, megunja.

És jön a csodálkozás? Miért is?

Egyik fél se legyen úr a háznál, társak legyenek.

Anyura ez pont ráillik. :/ Anya kiabál mindenért apára, ő meg csak tűr. Nagyon-nagyon ritkán kiabál vissza. Én úgy látom, hogy huszon akárhány évi házasság alatt már nagyon megunták egymást. Anya nem fogja vissza az indulatait, apát meg már nem érdekli, megszokta, és inkább ráhagyja, hogy ne veszekedjenek jobban. De ez nagyon hülyén jön le, tényleg olyan, mintha apa egy "papucs" lenne. :/

Én a férjemmel itt lakok még anyuéknál, és néha megjegyzi, hogy ha én így kiabálnék vele, akkor ez, + az, persze teljesen jogos dolgokat mond. (nem olyat, hogy megverne, csak hogy nem hagyná hogy ennyire, és ilyen sokat veszekedjek vele). És én megértem, pont azért, mert látom hogy szüleim milyenek.

Tehát az egész dolog emberfüggő. Vannak olyan nők, akik egyszerűen nem tudják elviselni, ha nem az van, amit ők akarnak, és vannak nők, akik mindent mindent meg tudnak beszélni szép szóval a párjukkal. Valamint vannak férfiak, akik nagyobb veszekedés elkerülése végett inkább tűrnek.

(Ez az én meglátásom, saját tapasztalat alapján, lehet hogy másnál máshogy működik)