Van itt olyan aki nem volt szerelmes a párjába, mégis hozzáment?

Na persze..., a szerelem nem örök, csak elő kéne kapni egy jó kis biológia és/vagy pszichológia könyvet, ami a szerelemmel foglalkozik és máris felnyílna sok ember szeme. Vagy már ezt sem tanítják az iskolákban?

Voltam szerelmes, de elmúlt, szeretem (sőt imádom!) a párom továbbra is 7 éve, de a szervezet képtelen a szerelmet sokáig fenn tartani... és ez nem kifogás, ez tudományos tény, amit mindenki átél és elvileg oktatják az oskolában is.

Nem kényelemből vagyok vele (és ő sem velem), hanem azért, mert már mióta együtt vagyunk, nagyon szeretjük egymást, ismerjük minden egyes porcikáját a másiknak, ezáltal is erős a kötelékünk, mindenre képesek vagyunk együtt és tudjuk mire számíthatunk a másiktól... ha nem éreznék iránta semmit, akkor nem lennék vele..., de ez már nem szerelem, nem az a szerelem, ami az elején van (nincs bizsergés, gyomor pillangó, elgyengülés, állandóan rá gondolás) és nem is lesz az már, ezt el kell fogadni, nem rinyálni és mást lenézni ezért, mert tudatlanok vagytok...

a szerelem lehet örök...szüleim példáját látva...hamar összeházasodtak, szerelmből és 26 év után is SZERELMESEK...szeretik egymást, tisztelik egymást és a többi ilyen...de szerelmesek is...ott van a vibráló érzés köztük, rajonganak egymásért, mint a tinédzserek...iszonyat jó érzés látni ezt a fajta boldogságot és érzéseket...jo volt igy felnőni:)

24L

Ez egy irdatlan nagy blődség, hogy a szerelem elmúlik.

A szerelem, a közhiedelemmel ellentétben nem csak 1 hormon következménye (hiába olvasgatja ezt a többség a feminán meg mittudomén hol. aki nem hiszi, nézzen utána TUDOMÁNYOS tanulmányokban, ne pedig bulvár-kivonatokban).

Azt az eufórikus állapotot, amit szerelemnek nevezünk, a feromonok, tesztoszteron/ösztrogén, NGF (angolul nerve growth factor, magyarul idegi eredetű növekedési faktor) dopamin, norepinefrin, szerotonin, oxitocin, és a vazopresszin megnövekedett jelenléte okozza EGYÜTTESEN. Na most ezekből a d., n. és a s. felelősek a vonzalomért, az o. és a v. pedig az erős kötelék kialakulásért felelősek. A fermonok és a tesztoszteron/ösztrogén szerepével gondolom mindenki tisztában van: szexuális vonzalom, egészséges libidó kialakítása a szerepük.

Na most ez alapján, hogy is mondjam, a hivatalos álláspont az, hogy a szerelem fenntartása ROHADTUL egyszerű, ha az emberben jelen vannak a vonzódást kialakító hormonok a partner iránt, majd pedig eljutottak arra a szintre, hogy kialakult a hosszútávú kötelék - mivel pl. az orgazmus és az izgalom (nem csak szexuális, hanem bármilyen pozitív értelemben vett izgalom, pl. meglepetés, öröm) szerotonin, dopamin és norepinefrin túltengést, azaz SZERELEMÉRZETET vált ki az emberből. A szexhez vezető érzések kialakulása folyamán pedig az oxitocin és a vazopresszin szintek állnak a csúcson.

MAgyarán, jelenleg úgy tartják, hogy az NGF egy múló jelenség, ahogy a vonzódás és a vágy szakaszai is - melyekért mint mondtam, feromonok tesztoszteron/ösztrogén és a dopamin, norepinefrin és szerotonin váltanak ki - AZONBAN az utóbbit folyamatos törődéssel, a kapcsolat ápolásával FENNT LEHET TARTANI, FEL LEHET FRISSÍTENI.

A feromonok meg egyébként is állandóan jelen vannak, csak x idő után - emlegetett 3 év pl. - a szintjük visszaesik a normálra, azonban ezt is fel lehet kelteni újra, pl. kedvenc parfüm stb. alkalmazásával, tehát olyasmivel, ami emlékezteti a szervezetünket arra, ami kezdetben nagyon "beindította". Csak azt felejtik el sokan pl., hogy ha valaki 1 évig a kedvenc parfümmel fújja magát, kb. 2-3 hónap után már fel sem tűnik az embernek a másik illata, annyira hozzászokik, így a hormon és feromonszintekre sem lesz hatással :) Persze a parfüm nem az egyetlen trükk, de a legegyszerűbb ezzel példázni.

A szerelem biológiai meghatározása az, amikor együtt áll fenn a szexuális vonzalom és a mélyebb vonzalom esete - ha ez meg van, a szerelem fenntartható. Amiről sokan elfeledkeznek az az, hogy a szerelem 3 részből áll, így vonzódhatunk valaki iránt (külsőleg, belsőleg), egy másik iránt érezhetünk szexuális vágyat (hormonok) és egy harmadikkal állhatunk mély érzelmi kapcsolatban - ez lehetséges biológiailag.

A pszichológiai meghatározás nagyjából ugyanez: a szenvedélyes és az elkötelezett szerelemnek kell egyszerre fennállnia a szerelem definíciójához.

Magyarán pszichológiai és biológiai értelemben NEM a rózsaszín köd a szerelem.

MIndezzel csak annyit szándékozom mondani (remélem sokan elolvassák és okulnak belőle), hogy akiknél ez a kettő 1-2 év után nem áll fenn, vagy kezdetben sem létezett, azok NEM szerelemből házasodtak, hanem valóban - maximum szeretetből, tiszteletből.

Azonban ez a szeretet NEM összetévesztendő a "mély kapcsolat" vagy "elkötelezett szerelem" definíciójával, ugyanis ENNEK kialakuláshoz van szükség a VÁGY, VONZÓDÁS fázisokra, az zok által kiváltott biológiai funkciókra.

Az ilyen szeretet, ami ezt hiányolja, szinte megegyezik a baráti szeretettel, és abszolút nem társi jellegű.

Azonban az olyan kapcsolatokban, ahol a szerelemhez szükséges biológiai tényezők valaha fennálltak, a szerelem fenntartható, felidézhető.

Az én véleményem: aki nem szerelemből házasodik, az nagy hibát követ el.

Nem állítottam, hogy pusztán biológiai folyamat!

Csupán azt, hogy amikor az ember VALÓBAN szerelmes EZEK a folyamatok mennek végbe, és ez az az ok, ami miatt az ellaposodás, "puszta szeretetté" alakulástól megmenthető egy kapcsolat.

Az egyéb tényezők más kérdés. De mivel a kérdés eleve azokról szólt, akiknél ez az állapot fent sem állt, így úgy gondolom érdemes ezt a tudtukra hozni, hogy ahogy mondod: VAN szerelem és VAN hosszantartó, fenntartható szerelem, attól, hogy valaki nem keresi vagy nem találja.

Csak azért írok ide, mert ismerek olyan párt, akik így házasodtak össze. Az indok a kölcsönös megértés, barátság, jó kapcsolat volt. Jól sikerült nekik, boldog kapcsolatban élnek.

Nekem ez nem ment volna, kellett a szerelem is, ami már több éve töretlenül tart. Nem vagyunk egyformák.