Van itt olyan aki nem volt szerelmes a párjába, mégis hozzáment?

NA tuti e leszek pontozva de én akkor is így gondolom/érzem....

Soha nem mennék senkihez szerelemből, szerintem elnagyolt dolog, szerelem vak, nem hiszek benne .....

Sokkal többre becsülöm az igaz mély érzelmeket...az igazi szeretetet, tiszteletet stb....

Kedves Kérdező!

Hacsak nem vársz még a hercegre fehér lovon, vagy talán a fehér ló farkára, akkor az általad leírt jellemzés alapján nem is értem a bizonytalanságod.

A válaszokból én úgy gondolom hogy 40 évesen talán a legöregebb lehetek.

Kétszer mentem férjhez. Első alkalommal 20 évesen, nem szerelemből. Sőt igazából nem is szeretem sosem a férjemet csak rendes volt. Az ok: Menekültem a házasságba, hogy megszabaduljak az alkoholista anyámtól. Mivel pokol volt az életem gyerekkoromban, már 18 évesen a férjemhez menekültem. 20 évesen elvett. Gyereket akart, én meg szeretni akartam valakit így gyermeket is szültem. De már rájöttem. AZ ilyen érzelemmentes házasságok rövid időn belül tönkre mennek. Házasságunk második évében már külön szobában aludtam. Elválni még nem tudtam mert nem volt hova mennek 2 éves gyerekkel. Csendesen, elvoltam..Házasságunk 7 éve alatt a sok "próbáljuk meg újra" után végleg elhagytam. Végül is mindketten rájöttünk hatalmas hiba volt összeházasodni, együtt élni. Ahogy házasodtunk úgy váltunk el. Teljes baráti hangulatban.

28 évesen megismerkedtem a kollégámmal. Fülig szerelmes lettem belé, ő is belém. 1 hónap után összeköltöztünk, 3 hónap után összeházasodtunk.

Ma 40 éves vagyok.. Még mindig házasok vagyunk, és még mindig odavagyunk egymásért. Nem mondom azt hogy 12 év alatt végig lángolt a szerelem. De nem is vagyunk közömbösek, és nem csak egy megszokás, egy kis szeretet van. Szeretem, és szeret. De vannak idők amikor valamiért újra fellángolnak az érzelmek, és újra úgy érzem magam mint egy fülig szerelmes tinédzser akit életében először hívnak randizni vagy csókolják meg.. Van amikor megyünk étterembe vacsorázni, de olyan izgatott vagyok mintha ez lenne az a nap amikor megkérné a kezem.. A férjemre sem lehet mondani hogy romantikus fajta. De időnként előveszi a kisfiús báját, és lázasan udvarol, kényeztet. Időnként bizony újra és újra előjön a " én annyira szerelmes vagyok" érzés.. De ha lecsillapodik akkor is ott van hogy szeretem őt.. De nem vagyunk ennyire nyersen közömbösek..

Sosem mondanék olyat és nem is törvényszerű, hogy pár hónap szerelem után már nem lehet szerelmes az ember csak megszokás, vagy a szeretet van csak.. Nem kell így lennie..Mindenkinél más..Kár hogy az ember a saját keserűségét, rossz tapasztalatát veszi törvényszerűnek, és úgy gondolja, hangoztatja csakis így lehet..

Én tudom, hogy lehet szívből szeretni, és lehet egy hosszú házasságban szerelmes lenni, ha teszünk is érte..

40/N

igaz nem vagyok házas,de leírom:))

a szerelm egy idő után elmúlik,és a ragaszkodás,szeretet lesz. jobb is a szeretet,mint a szerelem,amikor azt érzed nem tudsz nélküle élni. az elején szerelem volt,mostmár szeretet van,és kötődés:)

Szerelem előszedhető. Nem múlik el örökre.

Ahogy nem én viszem át az itt kommentelőkenk egy kis dobozban, majd hozom el x év múlva. Így elhagyni sem lehet.

Meg kell tanulni rácsodálkozni a másikra, újra és újra rajongani érte.

Kérdező ha neked kételyeid vannak akkor miért nem beszéled meg a pároddal? Addig ne jelentsétek be ameddig nem döntötted el. Csak akkor láthatja a gyereket ha összeházasodtok?