Le kellene mondani emiatt a templomi esküvőt? Ti mit gondolotk?

Figyelj, mi egyikünk se vagyunk vallásosak, a szüleink azok. Ráadásul én református, ő katolikus, mindkét család ragaszkdott a saját egyházi esküvőjéhez, úgyhogy elég viccesen úgy jött ki, hogy pont mi, aki baromságnak tartjuk a vallásokat, két templomban esküdtünk.

Én úgy voltam vele, hogy fontosabb a családi béke, meg amúgyis, próbáltuk nem a vallási oldalát nézni, hanem azt, hogy a család, barátok és az ismerősök előtt megesküszünk egymásnak, hogy hűségesek leszünk, kitartunk, szeretni fogjuk egymást, míg a halál el nem választ. És ez, ha vallásos vagy, ha nem szép dolog. Mert a polgárin, csak kijelented, hogy elfogadod, de nem ígérsz semmit.

Az az igazság, hogy végül jól sült el a dolog, sőt, a katolikus esküvőn(ami ellen a legjobban kapálóztam) még meg is hatódtam és teéjesen pozitiv élmény maradt, míg a polgárira alig emlékszem.

Szóval szerintem nem kell miatt feltétlenül lemondani a templomit. A család örül, ők meg megfogadják egymásnak, hogy midnig ott lesznek egymásnak, jóban-rosszban.:)

Mi is csak megkeresztelve vagyunk,én katolikus,párom református,nem hiszünk istenben,mégis 2 tempomban is megesküdtünk.Nekünk lettek csodaszép képeink,a szülők nagyszülők pedig örültek.

Képmutatás vagy sem,ez van.

Én nem mondtam le,bár volt nem egy jegyesoktatás ami után jókat mosolyogtunk,hogy na persze.

én sem akartam, de nem bántam meg. Katolikusok vagyunk, de vagyunk gyakorló katolikusok, volt templomink és jobb volt, mint a polgári. Ha ők nem akarnak, nem kell tartani, nem róluk szól. Viszont a férjem családjában az idősebbek sokat jártak templomba, és szerették volna látni, hogy a fiúk az Úr áldását is kéri, és az én apukám is szeretett volna a templomba bevezetni. Az életemből egy 30 percet vett el, és megérte, mert szép volt, nem lettem tőle kevesebb és láttam a rokonok arcán a büszkeséget is. Semmibe nem szóltak bele, egyet kértek, hagy lássanak bennünket templomban. Sajnos a férjem nagymamája 3 hónappal az esküvő előtt elhunyt, de már csak miatta is akartuk. Mondd el neki mindkét dolgot azt gondolom.

1. az ő döntésük, nem másról kell szólni

2. viszont nem tart sokáig és szép is, nem fáj, meg lehet adni ezt az örömöt a rokonoknak.

Majd ők eldöntik, hogy mit akarnak :) De ha nagyon nem akarják, akkor nyugodtan fújják le, hiszen róluk kell, hogy szóljon.

A világon az egyik legfontosabb az, hogy ez ember mindig ŐSZINTE legyen mind magával, mind a környezetével. Ha úgy érzik, hogy nekik nem fontos a templomi esküvő, és a gyerekeiket sem szeretnék ilyen szellemben nevelni, akkor ne tegyék!

A család felháborodása... a saját életük, a saját házasságuk, nem? Akkor ne a család, meg bárki más véleménye miatt tegyenek bármint. Felnőtt emberek. A hazugság pedig nem szép dolog. Annál feltétlenül jobb őszintén megmondani, hogy nekünk ez nem fontos.