Lemondanál a nyári esküvőről? Részletek lent.

A mi esküvőnk idén februárban:

[link]

1850-es hozzászólástól kezdve felfelé. Hátha meghozza a párod kedvét a téli esküvőhöz. :-)

Ha biztos vagy benne hogy meg tudnák oldani a szabit,akkor sztem mindneképpen nyáron tartsátok, amikor mindketten szeretnétek!!!!Mert ha jól értem a kettőtök akarata ugyanaz.Ha annyira jóban vannak a főnökkel a szüleid,hívd meg őt is :D

Lehet hogy nekik az a kényelmesebb h nem utaznak haza, de azért te mondj le az álmaidról???Bánkódjanak ők ha nem lesznek itt,mert egyedül rajtuk fog múlni.Tudom h ez rossz érzés neked,de ebből láthatod mennyire vagy fontos nekik.És már nincs sok időd!!!

A te családodról neked kell döntened, én a sajátommal kapcsolatban nyilatkozom:

- Öcsém nagyon pimasszá vált, és sokszor bántott meg, amiért nem volt hajlandó egyszer se bocsánatot kérni (én pár éve az életét mentettem meg gondolkodás nélkül), tehát vagy megoldja, vagy nem érdekel...

- Apámmal nem vagyok jóban, sokat bántott, lelkileg-testileg, baromira nem érdekelne, hogy ráér-e, meg se hívnám...

- Anyu az egyetlen a legközelebbi családból, aki valaha is kiállt mellettem, és mindent megtett, amit egy igazi anya megtehet a gyerekéért, de nála meg ilyenen nem kéne vacilálni nyári esküvő esetén, mert ő meg tanítónő, és nyáron tanítási szünet van (a nyári napközis tábort leszámítva, ami viszont kizárólag hétköznapi napokon van, így sose esik hétvégére, amikor az esküvők vannak, ráadásul beosztják egymás között az intézmény pedagógusai 1-2 hetes periódusokban váltják egymást, így csere is megoldható, ha úgy alakul, hogy valakinek valami közbejön)

Tehát én a közeli család miatt nem mondanám le, de ismétlem, ez én vagyok, és az én családom. Nem tudom, neked a te családoddal milyen a kapcsolatod. Én ehhez úgy állok hozzá, hogy magamutogatást nem fogok az esküvőmből csinálni, csak azt hívom, akit szívből odavalónak érzek, a sértődés nem érdekel, de aki felém se bagózik, és csak nagyritkán érdeklem, vagy ha kell valami, annak nincs helye az én nagy napomon.

Akinek fontos lesz, az elmegy. Legalább tudhatod, kinek vagy igazán fontos. Ez nem nagy vígasz, tudom.

Anno az eljegyzés után összeírtuk kettőnk családját. A vőlegényemnek alig volt közeli rokona, míg nekem csak az anyai részről öt unokatesó, családostul. Végül úgy alakult, hogy a vőlegényem családjából még a másodunokatestvér sógorának az anyja is örömmel eljött, nekem meg az öt unokatestvérből kettő. Esküvő előtt sorra mondták vissza a rokonok, hogy nem tudnak eljönni, nem érnek rá, em férnem be a kocsiba, nincs rá pénzük... baromira rosszul esett. Már ott tartottam, hogy jó, akkor beterelek minden távoli barátot és ismerőst, akit az elején kiszórtunk a meghívandók listájáról a rokonok miatt.

Egyébként a barátok meghívása volt a legjobb, amit megtehettünk, mint utólag kiderült. Az egész baráti kört meghívtuk, ahol megismerkedtünk, és fantasztikus hangulatot csináltak nekünk a lagzin. Én pedig azzal vígasztaltam magamat, hogy akinek igazán fontosak voltunk, az eljött, ott volt, mi pedig mindent megtettünk, hogy mulathassanak egy jót.

Hat ezt nagyon szomoruan olvasom, mert en is azt gondolom,h a csaladodnak hozzad kene alkalmazkodnia es melletted allni.

En azt gondolom,hugy tarts az eskuvodet,ahogy azt mindig is elkepzelted!

Hát, én nem értek nagyon hozzá, de azt gondolom, hogy ha most engedsz nekik (gondolom szüleidről van szó), akkor a házasságodra is rá fognak telepedni... Legalábbis én látok egy ilyen folyamatot lelki szemeim előtt. De nem akarok sem vészmadár, sem nagyokos lenni, szóval remélem, nem kell ilyenre gondolni.

Csak én mégis valahol azt tartom normálisnak, hogy ha egy pár kitűzi az esküvő időpontját, több szempontot figyelembe véve, akkor a meghívottaknak a dolga, hogy addigra szabaddá tegyék magukat. Nem 2 héttel előtte kapták meg a meghívót gondolom.

És amit itt lentebb írt valaki, azt csak megerősíteni tudom: tavaly szeptemberben voltunk bátyámmal közös barátaink esküvőjén, egy baráti társaságba tartozunk, és azt tudtuk, hogy lesz esküvőjük, de sajnos azt is, hogy minket a lagziba már nem tudnak hívni, mivel nincs elég férőhely, és a rokonok az elsők. (Ottalvós megoldás volt, mert más városban volt, mint ahol élünk.) Mi ezt megértettük, elfogadtuk, tudomásul vettük. Aztán mégis úgy alakult, hogy az unokatestvérek visszamondták a meghívást, mert valami közbejött nekik, és így pont minden barátjukat meg tudták hívni az esküvőjükre, így minket is. A hangulat meg fergeteges volt. :)

Szóval szerintem tartsátok magatokat a megbeszélthez. Szerintem ha látják, hogy nem fogod eltolni az esküvőt, szabaddá teszik magukat.

Ja, még valamit hagy tegyek hozzá, kicsiben sajnos így működik:

Ha eltolsz, vagy lemondasz egy programot, és átteszed más időpontra, akkor is közbejön valami. Azt megint eltolod, vagy átteszed, és megint közbejön valami. Így aztán a végén nem lesz az egészből semmi.

Remélem, ez az esküvőkre nem áll fenn... :( De mint mondtam: nem akarok vészmadár lenni.