Miért félnek a férfiak a házasságtól vagy miért szánják rá magukat olyan nehezen?

Én nő vagyok, és nem félek a házasságtól, mert évek óta együtt élek valakivel, de nem akarok férjhez menni.

Egyszerűen nem gondolok semmit a házasságról.

Nem motivál, hogy elvegyenek, nem érdekel az egész.

Én fölöslegesnek tartom.

Együtt élünk így is, megosztunk mindent, nem akarok férjhez menni, és kész.

Nem tudom. Vannak nők is, akik nem szeretnének férjhez menni. Biztos sok oka van ennek, olyan is lehet, amit a kérdésedben leírtál, elképzelhető, hogy félnek, hogy mi lesz, ha nem jön össze és akkor bonyolult a válás, vagy hogy valami megváltozik és rosszabb lesz, vagy nem jelent nekik semmit és irtóznak a felhajtástól, vagy félnek feladni a szabadságukat. Szerintem többféle nézőpont van.

Az én férjem könnyen rászánta magát, sőt várta. Egyedül az anyagiak miatt halogattuk kicsit, mert vártunk, hogy annyi összejöjjön, hogy legalább kicsit emlékezetessé tegyük az esküvőt, és tudjunk egy jó bulit tartani. De úgy másfél évvel a megismerkedésünk után már férj és feleség voltunk.

Szerintem sok esetben a csicsás ceremónia sem vonza őket, általában a lányok azok, akik kislánykoruktól álmodoznak arról, hogy milyen ruhában mennek férjhez.

Meg mostanában nagyon sok a válás, marakodás, új kapcsolat, stb, és magam körül is azt látom, hogy a papír nem biztosíték semmire. Anélkül is lehet boldog családi életet élni.

Erre egy filmből idéznék neked egy mondatot:

"Tudja, miért ijesztő az elkötelezettség? Az élet valódi lesz tőle. Nem terv többé. Nem az, amit remél az ember, hanem a valóság."

- A 109. utas (The passenger - 2008)