Nem féltek a házasságtól?

Feleslegesen izgulsz. :) Mondjuk érdekes, amit kérdezel mert mi egyáltalán nem féltünk az esküvő előtt. Mi csak 3 éve voltunk együtt akkor és elég fiatalon házasodtunk (21-23 évesen), de azóta többször ennyi idő eltelt már és még működik, boldogok vagyunk.

Én azt vettem észre, hogy hiába vártuk azt, hogy majd gyökeresen megváltozik az életünk a házasság után. Minden teljesen ugyanolyan volt, ugyanannyit évődünk, viccelődünk egymással. Annyi változott csak, hogy másképpen mutatjuk be egymást (férjem, feleségem).

Szóval számíts rá, hogy - habár megjavulni sem fog a kapcsolat a házasságtól, de rosszabb sem lesz.

Mi szeptemberben házasodtunk. Már előtte is együtt éltünk, lényegében semmi sem változott, még a nevem sem. :)

Ugyanúgy együtt küzdünk a problémákkal, együtt örülünk a jó dolgoknak, együtt várjuk a kisbabánkat.

Mi másfél éve házasodtunk. Igazából nem változott semmi, de mégis! Valahogy szorosabbnak érezzük tőle a kapcsolatunkat, de ennyi. Ugyanúgy élünk, ahogy előtte!

Mi elég nagy szabadságot adunk a másiknak. Tehát mindenki megy a barátaival kávézni, szórakozni és megyünk együtt is. Nem vagyunk összenőve. Én pl. nyáron 4 napot voltam a Balcsinál a barátnőimmel. Köztünk nincs ebből probléma! Tehát igazából a régi életünk is megmarad valamilyen szinten.

Szerintem az elkötelezettségtől félsz! Mert a házasság, jó esetben az olyan végleges dolog! Én is ilyen vagyok. Már 6 éve vagyunk együtt, és van praktikus oldala a házasságkötésnek, de én nem akarok senki felesége lenni. Tudom, hogy csak egy papír, de így ha mégis tönkremenne a kapcsolatunk, akkor nem lenne bonyodalom. Mindenki menne a salát útján!A házasság számomra,( és ezt külön kihangsúlyozom, hogy Számomra )egy láthatatlan béklyó!

Akkor már inkább bejegyzett élettársi kapcsolat.

Aki másként érez, azt is tiszteletben tartom. Mindenkinek szíve-joga eldönteni, mit is érez ezzel a témával kapcsolatban. Én sajnos nem vagyok feleség típus.