Nagyon naiv vagyok, hogy igy gondolkozom? Idealista lennek?

Szüleim másfél hónap után házasodtak össze. Egy év után elváltak, de nem bírták egymás nélkül.

Azóta is együtt vannak (papír nélkül) 40 éve (lesz augusztusban

Én úgy gondolom, hogy 1 - 1.5 évnek el kell telnie ahhoz, hogy két ember megismerhesse egymást és az sem hátrány, ha a házasság előtt együtt is élnek egy darabig.

A te verziód ehhez képest elhamarkodottnak tűnik de attól nem biztos, hogy rossz.

Mert akinek nem átlag feletti az emberismerete és az önismerete (ezt mindkét félről feltételezzük), akkor 2 hónap alatt egyszerűen nem látja annyi élethelyzetben a másikat, hogy ne lehessen baj belőle később.

Illetve az első két hónapban az ember hajlamos elnézni olyan hibákat, amitől lábrázást kap mondjuk két év után.

2 hónap: "Olyan édesen szertelenül szanaszét hagyja a zoknijait"

2 év: "Nem hiszem el, hogy nem bírod azokat a ku.rva zoknikat a helyükre rakni, nem vagyok a cseléded!!"

A fenti példa szabadon behelyettesíthető bármivel.

Egy saját példa:

Huszas éveim elején összejöttem egy félistennel, hónapokig el sem hittem, hogy érdekelhetem és tényleg velem akar lenni.

Az első randin a pincér kissé bunkó volt, erre a srác meglepően arrogánsan reagált, én húztam vissza, hogy nehogy kidobja az ablakon a pincért (fizikai erő simán meglett volna hozzá). De nem is foglalkoztam vele.

8 hónap után szakítottunk, mert a 100 kg-os csupaizom félisten egy instabil, infantilis személyiség volt, aki hitt az összeesküvés elméletekben, képtelen volt a konfliktushelyzeteket normálisan kezelni és hihetetlen baromságokon húzta fel magát. Ja, és testképzavara volt, ha néhány dekával többet vagy kevesebbet mutatott a mérleg (napi 6-10 alkalommal mérte magát!!), akkor iszonyat hisztit levágott.

Ha valamin összevitatkoztunk és én az ötven kilómmal kicsit erélyesebben szóltam hozzá, akkor elsírta magát. Az utcán nem egyszer néztek döbbenten, hogy a kétszer akkor izomtibor sír, miközben egy feleakkora nő vitatkozik vele. Nem tudták hova tenni...

Két hónap után még tökéletesnek látszott, mert az agyam nagyszerűen szelektálta a negatív jeleket. Ha akkor összeházasodunk, mára már felvágtam volna az ereimet...

Én szerintem is kell várni azért 2 hónap alatt nem sok minden alakul ki...valljuk be, majdnem semmi. legalábbis nálunk 2 hónap alatt szimpátiánál, vonzalomnál részemről több nem volt. Kb 4 hónap után éreztem, hogy szeretem, s azóta is lehet közhely, de napról-napra jobban. én fél év után kaptam egy gyűrűt a páromtól, akkor azt mondta nagyon szeret én meg megfogadtam, hogy vagy az ő felesége leszek, vagy soha nem megyek férjhez. Ezt így is gondolom. Eltelt 4 év azóta, nem azért nem házasodtunk mert nem érezzük eljöttnek, de egyetem után szeretnénk. Lehet hogy ha a húszas éveim közepén, végén járnék akkor talán 1 év után belemennék, de ez nálunk így lesz jól szerintem.

A két hónap mindenképpen kevés...szerintem:) persze vannak kivételes esetek:)

21-L