Nem akarok az etikett szerint férjhez menni. Miként értessem meg a családommal anélkül, hogy cirkuszolnának?

Szerintem az esküvő utáni szolid kertyparty nagyon is jó ötlet! A családod csak egyszerűen részt akar venni a nagy napban. Azt megértik, hogy két tanús esküvőt akartok, de legalább utána szeretnének veletek örülni. Anyósékkal is mielőbb ki kéne békülni, hiszen mostmár velük is egy család leszel. Írtad, hogy kisbabát vársz. Szerintem erre való tekintettel megtarthatjátok az esküvőt minél előbb, amikor még nem lesz nagy hasad.

Vagy ha már nem lehet előrehozni, akkor meg majd csendesen összeültök kicsit, nem kell táncikálnod, ugrabugrálni, senki se várja el, megebédeltek közösen és ennyi

Szerintem egyáltalán nem kell foglalkoznod azzal, hogy mit gondolnak mások. Ez a te napod, legyen olyan, amilyennek te szeretnéd. Én sem fogok kompromisszumot kötni a családdal az esküvőm ügyében.

Ha van rá lehetőséged, megtarthatnád a kerti partit, de egyáltalán ne idegeld magad azzal, hogy templomira akarnak kényszeríteni. Ha azt kérdik, mire fogsz emlékezni az esküvődről, válaszolj pont olyan gorombán, mint amilyen a kérdés: Életed legszebb napjára, ami pont úgy zajlott, ahogyan te azt megálmodtad. És hogy azért mert ők a fodros ruhához mentek férjhez, ne akarják már rád kényszeríteni..

Tényleg nem kell foglalkozni másokkal. Ha erősködnek, akkor pedig jelentsd be, hogy kész, dönthetnek, úgy lesz ahogyan te eltervezted, vagy nem lesz még annyi sem. Nem tudom, mire jó a rokonságnak, ha a saját akaratukat akarják erőltetni az emberre.. A saját álomesküvőjüket..

Én sem szeretnék templomit, és elég rendhagyó elképzeléseim vannak arról, hogy az én esküvőm hogyan fog zajlani. Ha nem úgy fog történni, akkor sehogyan.

Ez a te napod, egyáltalán ne foglalkozz senki véleményével! Ez csak egy tévhit, hogy mindenkit az egyházi esküvő tesz boldoggá.. Mindenkinek az az igazi esküvő, amilyenre vágyik!

Ez a TI esküvőtök lesz, nem a rokonságé. Én értem, hogy ők is ott akarnak lenni, de ha szeretnek benneteket, elfogadják a döntéseteket, és tiszteletben tartják. Nem pedig rátok erőltetik az ő akaratukat. Egyébként sem hiszem, hogy 20-30 év múlva olyan klassz lenne majd visszaemlékezni arra az esküvőre, amit nem is úgy akartatok. Csak feszengnél, és ez egy életen át megmaradna benned.

Szerintem álljatok ki a választásotokért, akár kicsi, akár nagy esküvőt szeretnétek, és ne hagyjátok befolyásolni magatokat.

És bárhogy is lesz, nagyon sok boldogságot! :)

a kertiparti nagyon jó ötlet.

Akinek meg nem tetszik,annak nem kell ott lenni.Durván hangzik,de így van.Ugyis elmennek...:S

Le kell sz*rni nagy ívben azokat, akik beszólogatnak!

Én azt csinálnám, hogy elmennék valami egzotikus helyre külföldön, tengerparton gyönyörűen megtartanám az esküvőt, itthon csak érvényesíttetni kell. Abba nem kötnek bele, mert csak ketten voltatok és kész, aztán persze itthon mehet a kerti party szűk családi körben, ha éppen a szüleidet nem akarod kihagyni belőle, nem akarod őket megbántani stb. Ha az anyagiak engedik!

A nem vér szerinti rokonokat nem kell meghívni az esküvőre. Egyébként sokan tartanak csak polgári esküvőt, két tanúval. Az pedig szerintem butaság, hogy mire fogtok emlékezni 20-30 év múlva? Arra fogtok emlékezni, hogy házasságot kötöttek egymással, mert szerelmesek voltatok egymásba, és a szerelmetek gyümölcse akkor már ott volt veletek, a szíved alatt.

Véleményem szerint nem arra kell emlékezni, hogy mekkora felhajtás volt; hogy ki milyen részeg volt; ki kivel és miért veszekedett. Hanem a szeretetre, és a miértekre.