Nem volt nektek ijesztő a házasság gondolata?

Július 31.-én jöttünk össze a legjobb barátommal. A barátságunk még 7 éve kezdődött és 3 éve élünk együtt, mert együtt kezdtük el az egyetemet. A helyzet az, hogy a párom a hétvégén megkérte a kezem. Elmondta, hogy szerinte ennyi idő után már tényleg megismertük egymást, ő szeret és elfogad a bolondériáimmal együtt és velem szeretné leélni az életét. Ez kölcsönös a részemről is, de kicsit megijedtem. A szüleim nem házasok, együtt élnek már jó rég óta, de mindig azt mondták, hogy fiatalon ne jusson eszembe férjhez menni, mert abból szerintük java részt csak válás lesz. Én kicsinek sem gondolkodtam sokat azon, hogy milyen lesz a lagzim és most feje tetejére állt a világ. Ti hogy voltatok ezzel? Velem madarat lehetne fogatni, de kicsit megijedtem. Elmondtam én is a páromnak, hogy imádom és ő a legfontosabb, de a házasság gondolatával még barátkoznom kell és megígértem, hogy a hét végéig mindenképpen válaszolok.

Kíváncsi lennék a véleményetekre! Mik a tapasztalataitok?

Köszönöm a válaszokat, előre is!

Szép estét mindenkinek!