Miért van manapság ennyi ember, aki olyan esküvőre vágyik, mint egy béna születésnapi buli?

Figyeljétek a #39 választ:

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__eskuv..

Itt már a keresztelők is elb@szottak :D Nagyon-nagyon fájhat neki az az esküvő, nyilván összetörték a pici szívét, hogy nem őt vette el a vőlegény :D

Kérdező, válaszolnál kérlek, hogy miért putris, ha valaki nem akar rengeteg vendég között feltűnő göncökben szerepelni?

Azon meg gondolkozz el, hogy korrekt-e lenézni másokat, mert nem tudtak vagyonokat költeni az esküvőre. Ki tudja? Lehet hogy akiket kiröhögsz, azoknak egyébként nagy álma lett volna egy gyönyörű nagy esküvő sok vendéggel, szép helyszínen és hercegnőruhával, de nem mindenkinek futja erre. Ezért nem szép leszólni...

erdekes, ezt az ‘en bezzeg nem szarragoskodom, fhu de megadom a modjat!’ dumat eddig foleg olyan ujgazdag proliktol hallottam, akiknek anyuci-apuci kifizeti az egesz szanalmas eskuvot, hogy kompenzalja ~25 ev elba szott neveleset valamennyire, vagy epp kifogtak valami penzes balekot es azt huzzak le.

az meg meg sem fordul a fejedben, hogy nem mindenki irigysegbol vagy ‘csorosagbol’ szol le, egyszeruen valakit hidegen hagy ez az eroltetett giccsespuccparade. nekem pl. szabalyosan kellemetlen lenne, ha valami jelmezszeru, csicsas kenyelmetlen ruhaban egesz nap jofejkednem kene a bepialt, eletemben 3x latott rokonokkal meg jatszani az eszem az ilyen debil eskuvoi jatekokon. ha fizetnenek, se.

Az alpári stílusodat látva biztos vagyok benne, hogy nincs férfi akinek kellenél :D Árad belőled a gyűlölet.

Mondom én, pofára lettél ejtve, ezért vagy tele ilyen fokú sértettséggel. De folytasd, olyan szórakoztató olvasni téged :)

Ja, a másik kérdésnél én pont a lánynak adtam igazat, hogy vegye fel a ruhát.

Nekünk bőven lenne pénzünk tipik proli nagy esküvőre (mert azt ugye tudjuk, hogy főleg az alacsonyabb státuszú, iskolázatlanabb réteg az, akiknél a divat a flancos esküvő, aztán meg eszik hónapokig a zsíros kenyeret, de legalább egyszer jól megmutatták a világnak, lásd roma lagzik) csokiszökőkúttal, galamb röptetéssel, kastély bérléssel, meg "egyedi" Daalarna ruhával, de őszintén leszarom a giccset, úgyhogy nem lesz. Egyszerűen nincs feltűnési viszketegségem, nem boldogítana, hogy egy napig engem ünnepel mindenki, azt szeretném, hogy VELEM ünnepeljenek, ne ENGEM.

Emellett jó alakom és szép arcom van, ha egy szemetezsákban mennék férjhez, akkor is szép lennék. Mivel nem is szeretem a fűzős-abroncsos habcsókruhákat, miért pont egy ilyen vidám napon feszengenék valami szar kényelmetlen ruhában? Elhiszem, hogy ha valaki az életben szürke kisegér, vagy nem elégedett az alakjával, akkor örül, hogy a fűző leszortja a hurkákat, az abroncs erejti a lógó segget, és a ruha miatt legalább egy napig hercegnőnek érezheti magát. Én minden nap annak érzem magam, mert elég figyelmet kapok farmerban-pólóban is.

Úgyhogy nekünk egy kocsmában lenne, én valami egyszerű nyári ruhában szeretnék lenni, a lényeg, hogy mindenki érezze jól magát. A többi csak szarpofozgatás szerintem. Én ilyen vagyok, ez illik hozzám, szerencsére a barátaim nem idióták, úgyhogy nem hiszem, hogy feszengeni fognak. Ha igen, akkor meg haza lehet menni.

(A nyári esküvődben meg ne legyél biztos, nekünk is idén lenne, de ahogy az oltásokkal állnak, szerintem még a miénk sem lesz megtartható, nem hogy egy igazi nagy pucclagzi.)

Ne idegeskedj

Az én szeretőm 11 évig volt a férjével 2 gyerekük van és elválik.

Csinálj akkora olyan esküvöt milyent szeretnél több mint 50% az esélye hogy el fogsz válni.

Én bevállalom. Utálom a családi ünnepeket. Az esküvőmet kéttanúsra terveztem. Ruha, fodrász, sminkes, csokor stb nélkül. Egy elegánsabb ruhába akartam egy oldott laza, baráti vacsorával lezárva. Ez is lett belőle. Sőt a nő rábeszélt egy díszesebb teremre, és így utólag én a sima irodájában szívesebben mondtam volna igent, mert nekem az egyszerűség mindig jobban illet hozzám.

Lagzink végül lett. Családi nyomásra. Simán volt rá pénzünk, mindent mi fizettünk zsebből. Előre megmondtuk, hogy nem várunk senkitől sem borítékot, sem nászajándékot, mert nem ezért tartottuk. Nem volt mennyasszonytánc, meg egyéb pénzszórós nyavaja sem. Cserébe zenekart fogadtunk, svédasztalunk volt, és 6 tortánk. A mennyasszonyi tortát mondjuk a párom húga sütötte. És gyerekek, meg csapatjátékok.

Pénzügyileg így is sikeres lett a dolog (ami engem meglepett), de számomra akkor sem volt akkora élmény. Én nem érzem mag jól ilyen nagy ünnepségeken, ha meg központba kell lennem pláne.

A fehérruhát mindenki hiányolta, de elvicceltem a dolgot, és megmondtam, hogy én egy őszinte mennyaszony vagyok, se szűz, se ártatlan nem vagyok már.

Ezt lehet mondani szegényesnek, valóban nem volt fényűző az egész, de én nem is csinálnám végig még egyszer akkor sem ha még több pénzt hakliznánk össze vele. Mert ez nem én voltam. Tudom, hogy nekem nem ez életem nagy napja. És nem is akartam úgy tenni, mintha az lenne.