Visztek gyereket az esküvőre? Pozitív és negatív tapasztalatok érdekelnek!

Nem kötözkodésből kérdezem, csak tényleg érdekel: akik ennyire gyerekmentes esküvőt terveznek, hogy nehogy elrontsa a nagy napjukat néhány neveletlen kölyök, azoknak meg se fordul a fejükben, hogy egy részeg unokatesó vagy durcás anyós is el tudja rontani a nagy napot?

Van gyerekem, nekem kényelmesebb, hogy szertartás után elviszem a lagziba, estére pedig a mama vigyáz rá, ameddig a férjemmel mulatunk. A mi esküvőnkön is voltak gyerekek, de nálunk inkább a részeg rokonok/barátok tolták túl a bulit.

Az ennyikézős vagyok. Most pont a hugicàm szív, mert ugyanilyen undorító stílusban beszélt minden rokonnal, akinek van gyereke.

Most már neki is van. Alig várja, hogy lepattintsa valakinek, csak nem talàl olyat, aki hajlandó.

#23 Inkább lesz 15 személyes az esküvőm, minthogy olyanok legyenek ott akik még a wc-re is a gyerekükkel mennek, annyi időre se tudják elelngedni a kezüket.

Az ilyenekért nem kár ha kipotyognak a családi/baráti körömből.

22: Legalább a templomban nem kezdenek el a taknyukban bugyogva bőgni és nem tenyérrel esznek az asztalnál, hogy a nyáluk visszacsorogjon a tányérjukba a kajadarabokkal.

Inkább ezer részeg, mint egy gyerek. Anyósom pedig jó arc és ha nem lenne az, amúgy sem lenne meghívva. Szerencsére az ilyesmi nem az esküvő napján derül ki...

Amúgy nem nagyon látom értelmét kicsi gyereket vinni. Minek mennek oda hogy a szertartás alatt kint várakozzak a gyerekkel, utána próbáljam meg elfoglalni a vacsiig, a vacsibol nem tudunk normálisan enni, mert a gyerekek nem fognak ott ülni órákat, mire eljön a buli a kisebbek nyugosodnek, szóval nagy eséllyel úgy is le kéne lépnem mielőtt kihoznak az első deci bort, és akkor a végén adjak egy boríték pénzt mosolyogva hogy milyen jól éreztük magunkat.

Szóval nem is értem aki gyerekkel megy, legfeljebb a szűk családot.

Igen, mindig! Miért ne vinnénk? Az élet része, ráadásul nekik is joguk van megismerni a világot!

Aki értelmesen szervezi az esküvőt, az számít a gyerekekre is! Gyerekmenü, gyerek adag, édesség, megfelelő üdítők. Jobb helyeken gyereksarok vagy akár gyermekmegőrző animátorral. Voltam olyan esküvőn, ahol még pelenkázó asztal, járóka, pihenőmatrac is volt a gyermekmegőrző szobában.

Amikor mi voltunk gyerekek, minket is vittek mindig, amit nagyon élveztünk. Akkor is volt pihenő szoba a gyerekeknek. (Utáltam lefeküdni, amikor a felnőttek odakint szórakoztak! De iskolás kórt elérve már nem kellet.)

Négy gyermekes szülőként azt mondom, ha csupán a házasságkötésen jelentek meg, akkor kisbabát is lehet vinni. (ha sír, illik kimenni vele. Tehát, ha meg kell jelenned mert tanú vagy, ill. közeli családtag, akkor érdemes segítséget kérni ismerőtől, aki felügyel a babára.) Ha pedig a lagzira is mentek, akkor óvodás korig nem érdemes vinni a gyereket. Utána viszont már nem érdemes kihagyni őt mind ebből! Számolni kell vele, hogy esetleg korábban haza kell menni, de ilyen egy szülő élete.

Hozzátenném, mi a temetésekre is visszük a gyerekeket. Nem trauma, főként, ha előtte beszélget velük az ember. Az életre kell nevelni a csemetéket, aminek része a születés, az esküvő és a temetés is.

Nekem egy bajom van a gyerekes esküvőkkel: amikor a kölyök nyűglődik, vergődik, és az ostoba szülője arra nem képes, hogy kivigye a teremből, mert "lemarad a szertartásról". És? Ellenben SENKI nem kíváncsi a gyerek nyávogására, vagy épp a csecsemő ordítására.

Szóval, ha nekünk lesz esküvőnk, szépen meg fogok kérni mindenkit, hogyha elkezd türelmetlenkedni a gyereke, akkor hagyják el a helyiséget, mert tényleg rettenet zavaró.

Egyébként kisgyerekként én pl halálra untam magam az esküvőkön. A templomit egyenesen rühelltem, mert nem vagyok megkeresztelve, de a polgárin is. Hosszú volt, a felét nem hallottuk semminek, aztán kötelező puszilkodás, ezer kép, mindenhol nyugton kellett maradni stb.

A legzi része az már okés volt, ám amikor pl már a egy-ketten becs.sztek, akkor pedig féltem, hogy hangosak, kiabálnak, stb.