Lányok, nők! Mennyire értetek azzal egyet, hogy az esküvő a menyasszonyról szól, ahol a vőlegény csak egy kellék a sok közül?

Lényegében maga a párkapcsolat is erről szól nem csak az esküvő. Az esküvő a kapcsolat kicsinyített mása.

F

Közös döntésnek kéne lennie. De nyilván van olyan férfi is, aki veled ellentétben a háza közepére nem kívánja az egészet (vagy a felét fölöslegesnek tartja), csak elviseli a menyasszony kedvéért.

Számomra (nőként) amúgy iszonyat irritáló, mikor minden a menyasszonyról szól, mintha valami királylány lenne, pedig annyi történik, hogy férjhez megy. Ehhez képest az a férfi, akivel összeköti az életét csak egy biodíszlet. Saját esküvőmön pl. ezért nem akarok bevonulást, lehetőleg még a vőlegénnyel sem. Gyűlölöm ezt a fajta "istenítést".

Az esküvő a menyasszony bulija. Ez mindig így van.

Miatta lesz olyan az esküvő, hogy csilivili hófehér ruci, templom Jézus, táncitánci meg a szokások amik vannak.

Szerintem ezt nem lehet kijelenteni, mert attól még, hogy nagy számban van erre példa, még nem minden esküvő szól a menyasszonyról.

Nekünk kis esküvőnk volt, családias, és mindent a férjemmel együtt intéztünk, közös döntés volt minden.

"Vagy pasiként ne legyen semmi elvárásom a saját esküvőmmel szemben?"

Hát nem így kell hozzáállni, és főként, párkapcsolatot sem tudnék elképzelni olyannal, aki kellékként/biodíszletként gondol rám, nem hallgatja meg a kéréseim, nemhogy összeházasodni vele.

Kevesebb hollywoodi nyál-filmet kellene nézni (ott szokták a szánkba rágni, hogy minden nő hercegnő, és mindegyiknek a hatalmas csodaszép esküvő az álma, ahol igazából a vőlegény mellékszereplő.)

29N

Biztos van ilyen.

De én nem voltam menyasszörny, a ruhát kivéve mindent közösek döntöttünk el, az esküvőn sem csak én voltam a középpontban.