Miért ilyen népszerű a színes menyasszonyi ruha?

Ha a menyasszonyi ruha fehér, akkor a menyasszony legyen már szűz. Ha már ennyire ragaszkodunk a hagyományokhoz. Egyébként pedig nagyon régen az esküvői ruha többnyire fekete volt, mert az ünneplő ruha színe ilyen volt. Viktória királynő fehérben esküdött, azóta divat a fehér. Szóval abszolút semmi hagyománya nincs, egyszerűen valaki azt is divatba hozta, de nem kötelező követni.

Az enyémnek a fölseje fekete lesz, fehér nonfig mintával, alja fehér, húzott. Szerintem gyönyörű és csak ez számít.

Rettentően rosszul érezném magam egy fehér habos babos giccsparádéban, alapesetben a hétköznapokban sem hordok fehéret.

Az eddig élt emberek igen jelentős része színes ruhában esküdött. Pl. Magyarországon népviseletben, ünneplő ruhában. Amikor Viktória királynő megesküdött fehérben, az 1840-ben volt, tehát nem is egészen 200 éve.

Szépek a fehér ruhák, de egy ártatlanságot, visszafogottságot sugallnak. Ami sok esetben hazugság. És ma már nincs rákényszerítve egy menyasszony sem, hogy hazudjon ilyen téren.

Én vörös ruhában fogok esküdni, mert sem én, sem a kapcsolatunk nem ártatlan és nem is visszafogott. És így őszintébbnek gondolom ezt. Na meg a vörös a kedvenc színem :D

Én is csak fehérben mennék férjhez, az ok, hogy nem szűz a menyasszony, de úgy gondolom, hogy aki elvált vagy van már gyereke vagy terhes, az inkább válassza a színeset, szerintem mégiscsak inkább úgy illik (le lehet ezért pontozni nyugodtan, nem azért írom a válaszokat),... ami nem feltétlenül zöld, kék, fekete stb, hanem mondjuk pezsgőszín, bézs stb., nekem a színesek is tetszenek, amúgy én szoktam színes ruhákat linkelni, de csak azért mert nincs az adott ruháról fehérben kép...

"A menyasszonyi ruha története:

Polgári divatban:

Korábban nem volt általános szokás az, hogy esküvő alkalmából külön menyasszonyi ruhát készítsenek. A menyasszony a saját, meglevő legújabb és legszebb ünnepi ruhadarabjaiból válogatta össze a ruháját.

Mivel régen a hűség jelképe a zöld szín volt, ezért ez a szín volt a meghatározó a menyasszonyi ruhadivatban is. Majd a 16. század elejétől a zöld szerepét fokozatosan a vörös vette át. Ebben az időben a vörös szín jelképezte a jómódot, hatalmat, gazdagságot és a nők körében is kedvenc viselet volt. A vörös szín után, picit furcsának hangzik, és talán hihetetlen is, de a fekete szín következett. A fekete jelképezte az akkori ember számára a dicsőültséget, ünnepélyességet. De mivel a fekete volt a legünnepélyesebb viselet, s a menyasszonynak természetesen a legünnepélyesebbet kellett viselnie, így egy ideig a fekete menyasszonyi ruha terjedt.

A fehér és világos színek csak igen későn, a 18. században kezdett belopózni a divatba, s végül mint a tisztaság és az ártatlanság szimbóluma vált ismertté, s kiterjed az egész viseletre, s a kiegészítőkre is, talán sokan nem is tudják, de a fehér színű menyasszonyi ruhát Viktória királynő hozta igazán divatba. Viktória királynő volt az, aki a fehér szín és a menyasszonyi ruha romantikus keverékét “feltalálta”.

A királynő 1840-ben tartott esküvőjén dús, fehér szaténból varrt ruhát viselt. A ruhát vert csipkével díszítettek, szegélyén narancsvirágszirmokkal. A fehér szín később mint a tisztaság és ártatlanság szimbóluma kezdett belopózni a divatba. Ez a színvilág fokozatosan átterjedt az egész viseletre, így a kiegészítőkre is. Az egyik ilyen kellék a fátyol, amely egykor a tisztaság jelképe volt. A menyasszony csak egyszer viselhette, majd eltette a lányának. A huszadik század elejétől már általánossá vált, hogy a menyasszonyok fehér muszlinruhában, tüll fátyolban állnak oltár elé. A hajban lévő virágdísz is ekkortól vált szokássá.

Az első rövid menyasszonyi ruhát Coco Chanel mutatta be, a harmincas években pedig csillogó zsákruhákat viseltek az arák, hogy aztán a háború után ismét a karcsúsított, földig érő ruha legyen divatos. S bár a hatvanas években rövid ideig az volt a legmenőbb, aki farmerben és egy szál blúzban mondta ki a boldogító igent, azért a romantikus stílus ma is szilárdan tartja magát.

A menyasszonyi ruha kölcsönzése nem új szokás, a második világháborúban – amikor minden alapanyagnak szűkében voltak – és az angol hölgyek nehezen jutottak megfelelő szövethez, az amerikai nők siettek a segítségükre: saját menyasszonyi ruháikat küldték el nekik.

Népviseletek:

A menyasszonyi viselet megegyezett az illető tájegység ünnepi viseletének darabjaiból hagyományos módon összeállított öltözettel, nem csináltak külön ruhát erre az alkalomra, a lányok legszebb ruhájukat húzták fel.

Aztán a 19. század végére, már szokás lett külön menyasszonyi ruhát is készíteni (természetesen a polgári divat hatására), vidéken a menyasszonyi ruha tájegységenként változott, a népviseletek többségében fehér lett a menyasszonyi ruha színe a 19. század végére, de sváboknál például nagyrészt fekete ruha volt, de náluk ez a viselet meghatározó színe amúgy is. Néhány helyen ma is őrzik a hagyományokat, például ma is fekete bársony szegésű a széki menyasszony szoknyája, illetve Erdélyben ma is színes, gyakran piros díszítésű a menyasszonyi viselet.

Az ünnepi viselet általában nagyon színes, virágokkal, gyöngyökkel és szalagokkal gazdagon díszített volt.

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__eskuvo__9..

11:22 vagyok

Jah és még mindig inkább a színes ruha, mint az átlátszó ruha, cicivillogtatás, hátközépig érő kivágás, esetleg rövid vagy mini!! szoknya (láttam már ilyet), egy menyasszony (és koszorúslány) még akkor is, ha nem szűz vagy színes a ruhája, nem legyen ri....os!

Mikor a ruhámat kerestem nekem az számított, hogy ÉN érezzem magam jól benne és mikor a párom először meglát, lássám a szemében azt a bizonyos tűzet (és igen, ott volt -> az a nézés, benne volt minden).

Mikor a ruhát felpróbáltam és megláttam benne magam a tükörben, akkor azt éreztem, hogy igen, egymásra találtunk. Nem számított, hogy milyen a színe, a fazonja mert abban éreztem azt, hogy ez vagyok én. És számomra ez volt a legfontosabb.

Fontosak a hagyományok, az illem, de szerintem ezektől a jó ízlés határain belül el lehet térni. És miért ne térnénk el?