Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A barátnőm régebben nagyon szerette volna, ha eljegyzem. A hétvégén megkértem a kezét, de nemet mondott. Hogyan tovább?
Azt mondta, túlhúztam a dolgot, hogy túl sokáig vártam vele és az évek alatt ő sajnos benne "megtört" valami.
Azt állítja, hogy eleinte még reménykedett, egyre csak várta és várta, hogy mikor kérem meg, mert akkoriban még nagyon szerette volna, de mivel mindig hiába várt, így egy idő után belefáradt és mostanra eljutott odáig, hogy már nem akar menyasszony lenni.
Azt mondta, hogy ettől függetlenül szeret és nem akar szakítani velem, de ő már nem vágyik se eljegyzésre, se lánykérésre, se családi ünneplésre, semmi ilyesmire, igazából már nem is érdekli ez az egész. Azt mondta, ne haragudjak rá ezért, de neki ennyi év után ne adjak semmiféle gyűrűt, mert ha eddig nem kértem meg a kezét, most már minek? Szerinte már tök felesleges lenne... :(
Nem tudtam, hogy benne ilyen negatív érzések vannak, hiszen sose mondta, sose beszéltünk róla. Régebben célozgatott rá, hogy szeretne majd eljegyzést, én csak ennyit tudtam, és én is így készültem, mert én is szerettem volna majd megkérni és feleségül venni, de azt sose mondta utána, hogy meggondolta magát ezzel kapcsolatban. Most mi legyen?
1:" eddig azt gondoltam, jól működik köztünk a kommunikáció és bármi is nyomja a szívét, azt mindig megoszthatta velem, de "
2:"régebben nagyon szerette volna, ha eljegyzem."
Valamit vagy nem értesz vagy csak önvédelmi kamu az egész. Nézz tükörbe!
"Mostanra tudtam összegyűjteni egy jegygyűrű árát, és mostanra jutottam el odáig, 26 éves fejjel, hogy szeretnék végre véglegesen is megállapodni mellette."
Akkor már nem akar téged, hogyha ezt így előre megbeszéltétek. Meg különben is, tudhatta volna, hogy amíg fősulira jártok, addig akkor nem lesz időtök ilyenre koncentrálni, hiszen meg kell alapoznotok előtte még a jövőtöket. Szóval itt most anyagilag gondoltam, szóval azokban az években az iskola volt a legfontosabb , a legszembetűnőbb. Ha ezt nem értette meg, hát akkor sajnálom, és hát akkor ő nem annyira okos talán. De megpróbálhatod mégegyszer esetleg, de nem tudom, mennyire próbálkoznék még ezek után. De és tényleg nem tudom, hogy fel sem merült-e korábban, hogy a tanuláskor a tanulás az első vagy esetleg épp attól nem, mert még akkor nem is nagyon volt rá idő ilyeneken agyalni, vagy hogy nincs még ilyenekre pénz, először stabil alapok kellenek, hogy elkezdhessétek a közös jövőt, akár tervezni, szóval hát nem tudom, ha ezt nem értette meg , pedig volt róla szó, akkor talán nem is szeretett sose annyira téged; meg hogy érdemes legyen rád kivárni -deszépenfogalmaztamXD- na szóval vagy pedig amúgy lehetséges, hogy éretlenebb fajta még. Vagy nem volt mégsem olyan tökéletes közöttetek a kommunikáció. Vagy pedig eddig nem gondolt bele, és most riadt meg, most riadt vissza ettől a dologtól, hogy elkötelezze magát, esetleg kihűlt már a dolog, és nem is tudja már, hogy veled akarja-e leélni az életét, vagy esetleg tudja már azt, hogy nem csak a megszokás, félne már, hogy mi lenne vele egyedül, mert már annyira megszokta, hogy ti ketten ott vagytok egymásnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!