Megbántam már hogy eljegyeztem a barátnőm, mert most már az esküvőről tud csak beszélni amit én még nem akarok. Mit tegyek?

Kb. tavaly nyár elején a barátnőm - 10 évi együttlét után - kérdőre vont, hogy miért nem költözünk össze, miért nem akarom elvenni feleségül ...stb. Egészen addig azt gondoltam, hogy telik az idő évről-évre, aztán majd valahogy alakul, de igazából nekem kellett volna lépnem, de még nem készültem fel rá és mindig kirázott a hideg, amikor szóba hozta, olyan gyomoridegem lett, hogy egyszerűen rossz lett a közérzetem is ezáltal. Aztán folyamatosan vitatkoztunk én mondtam neki, hogy majd-majd, ő egyre csak jobban szerette volna, ha minél hamarabb egymáséi lehetnénk.

Tavaly ősszel bejelentettem, hogy odaköltözök hozzájuk, megbeszéltem az apjával, aki szeretettel várt és igazából mai napig ott vagyok.

Pár hete voltunk egy ismerős esküvőjén és annyira megtetszett, mert olyan egyszerű volt; nem volt túlszervezve és nem voltak idegesítő jelenetek, hogy én is kedvet kaptam hozzá. Idén 11. éve leszünk együtt; a héten be fogok menni az ékszerüzletbe és megveszem a lánykérő gyűrűt. Hamarosan megyünk nyaralni és úgy tervezem, hogy ott megkérem a kezét!

Nálam volt egy pont, amit nagyon nehezen ugrottam át, pedig 29 éves vagyok, de ezen a ponton átjutva tényleg átsezllemül az ember és családot, gyereket akar. Ahogy telnek az évek, az ember komolyodik és átérzi az élet értelmét, hiszen ez az: hogy a férfi megnősüljön, családot alapítson, gyereket neveljen! Minden nő álma, hogy férjhez menjen és felvehesse a fehér ruhát.

Én azt mondom, hogy lény nyugodt és ha komolyan szereted a barátnődet, akkor beszéld meg vele és ne félj a témáról beszélgetni! Túl kell lenned neked is azon a ponton, rendbe kell tenned magadban a dolgaidat és már a jövőre gondolni!

Őszintén beszélj a nőddel!

Felejtsd el a "jaj, csak meg ne sértsem" témát!

Ha lelép, keress másikat, aki nem esküvő mániás!