Előfordult már valakivel, hogy ultimátumot kapott a párjától? Hogy kezelte a helyzetet?

Általában a legtöbb ultimátom úgy keletkezik, hogy valamelyik fél beleun a könyörgésbe és a rá kapott később drágám válaszokba.

Nekem is volt egy évekig vártam, hogy összeköltözzünk barátom. Gyakran felmerült, hogy igen persze, aztán nem történt előrelépés a dologban. Egy idő után pedig annyira felstruccoltam magam rajta, hogy sehova se haladunk, hogy találtam még egy halom más hibát benne, ami biztosan zavart volna összeköltözés után így megtakarítva neki további évek gondolkodását szakítottam. Na akkor már rögtön akár másnaptól költözni akart, csak engem ekkor már nem érdekelt. Pedig volt ígérgetve eljegyzés, hogy leszokik a dohányzásról, hogy lefogy (én vagyok a nő, rajta volt 30-40 kg plusz), egyikből se lett semmi, mert mikor esetleg megkérdeztem mindig az volt a válasz majd én meg nem vagyok ultimátumos fajta, pedig mindegyik zavart, hogy nem lehet megbeszélni, hogy nincs előrelépés, csak a szürke nagy semmi.