Hogy lehet rákérdezni arra, hogy mik a férfi tervei?

Ha meg ezért mosolyszünet van, akkor szerintem esze ágában sincs sem összeköltözni, sem házasodni...

Egyik barátnőm 5,5 évig reménykedett, de a pasi nem költözött vele össze és semmi....aztán szakítottak, mert a pasinak lett másik csaja. Meg is csalta vele a barátnőmet.

Most már 29 éves lesz nemsokára, de pasija sincs 2 éve. Nem jön össze semmi neki, mert nem veszik komolyan, mondván ha ennyi idősen se férje, se komoly pasija, akkor biztos gond van vele...(ő panaszkodott, hogy ilyen beszólásokat kap). Szakítás után hozott össze egy 1 éjszakás kufircot egy nős pasival, és ezen kívül semmi....

Szóval gondold meg, hogy meddig ücsörögsz egy ilyen pasi mellett.

"john, miért ez minden pali álma? Mintha kötődni vkihez, tartozni vkihez olyan rossz lenne..."

Nem, kötődni, tartozni nem egy rossz dolog... ha az ember szeretne. Ha az ember szerelmes. Ha az ember vonzódik az illetőhöz...HA!

Ez a férfi elég nyilvánvalóan távol áll attól, hogy szeressen téged. Szeret veled szexelni, tetszik neki, hogy odáig vagy érte és ugrasz, ha csettint, és ha unatkozik, elmentek valahová.

Hétközben pedig éli az életét a haverjaival, hobbijával, és nem nyomja a vállát az irántad érzett felelősség, megfeledkezhet rólad. Így kellemes. A jó oldalát átéli annak, amit egy kapcsolat nyújt, de bizalmi vagy intim érzelmi kötődés nélkül. Értsd: nála nincs rizikó. Ezért kényelmes!

Ha emiatt mosolyszünet van, felejtős a pasi!

Mindketten egyedül éltek, közel a 30-hoz, mégis mire vár?

Ha valóban van egy saját háza amiben egyedül él és 2 év után nem ajánlotta fel, hogy költözz hozzá én elgondolkodnék a továbbiakon. Mindenképpen beszélj vele még egyszer, aztán saját belátásod szerint dönts.

Én is voltam hasonló kapcsolatban, hasonlóan hozzád nem mertem előhozakodni ilyenekkel, hogy összeköltözés stb., mert vagy elterelte a témát, vagy elviccelte, vagy feltételeket támasztott, hogy motiváljon. Egy idő után nem hoztam fel többet a témát, viszont megjelent a színen a férjem, vonzódtunk egymáshoz és ő nem árult zsákbamacskát.Lezártam a korábbi kapcsolatot (persze volt meglepődés), a férjemmel 3 hónap után összeköltöztünk, 1 év múlva esküvő volt, és van egy 1 éves pici lányunk is már.

Én nem bántam meg, hogy mertem lépni.

Hát nem tudom. Mi már az első néhány hónapban beszélgettünk arról, hogy mik a hosszútávú terveink - főleg, ha beválunk egymásnak és együttmaradunk, már pedig mi abból indulunk ki, hogy beválunk egymásnak - és ezek az elképzelések és tervek passzoltak is egymással, így nem volt kényelmetlen, se kellemetlen megkérdezni egymástól semmit a jövőt illetően. Akár humorosan, akár komolyan. :)

Szerintem érdemes ezeket mihamarabb tisztázni, mert ha valami nem stimmel, akkor nem számíthatsz rá életed végéig. Pl. mire tesz félre, akar-e gyereket, hány gyereket, hogy élne, hol élne, nevelési módszerek, pénzkezelési módszerek, nő és férfi helye a családban, háztartásban, szétosztott szerepek (vagy mindketten ugyanazt vállaljátok), világnézetek, lelki-szellemi, hogyan képzeli magát 5 év múlva, 10 év múlva, miben szeretne fejlődni, tudsz-e neki segíteni ebben/abban, neked miben érdemes fejlődnöd, stb...

Ha nem tudjátok ezeket megbeszélni - teljesen természetesen, mindennemű erőltetés nélkül -, akkor váljatok szét békében. :)

Hogy lehet rákérdezni? Egyszerűen. Megmondod, te szereted, és szeretnél vele nemcsak hétvégeken, de hétköznap is együtt lenni. Magyarul szeretnél vele együtt élni. Ha megint mosolyszünet következik, akkor itt a vége.

Még az fordult meg a fejemben, hogy esetleg nem híve a házasság előtti összeköltözésnek, de akkor meg már itt lenne az ideje legalább egy eljegyzésnek.

Kb. egy éves együttjárás után szintén én kérdeztem rá a (most már) férjemtől, hogy mik a tervei velem, mert ha nem lépünk tovább, akkor ne raboljuk egymás idejét. (28 éves voltam, szerintem ez már nem az a kor, amivel olyan sokáig lehet várni).

Ne sokat gondolkozz, kérdezd meg, és tisztábban fogod látni a jövőtöket.

Szia!

Mi 3,5 éve voltunk együtt, amikor megkérdeztem,hogy nincs-e kedve hozzámköltözni. Addigra heti 3x már ott aludt. Még mindketten egyetemre jártunk, ő kolis volt, én a nagyim régi lakásában laktam. Meglepődött a kérdésen, mert azt hitte, hogy én szeretem a kis saját kuckómat, és hogy még nem akarok vele összeköltözni. Kért egy kis gondolkodási időt, majd 3 hét múlva átcuccolt. Ez 3,5 éve volt, nemrég házasodtunk.

Én ezt a mosolyszünet dolgot nem is értem, mi lett volna, ha a házasságot dobod fel?? Mikor én annó felhoztam a témát, nem izgultam rajta, pedig akkor nálatok pár évvel fiatalabbak voltunk még. Jobb, ha ezek a dolgok minél előbb tisztázódnak, meg az is jó lenne, ha elmondaná neked, hogy miért tart az összeköltözéstől, mitől fél.