Mit szólnátok ahhoz, ha a nő kérné meg a fiú kezét?

Ezt egyszer már szó szerint ugyanígy megkérdezted.

A véleményem továbbra is az, hogy egy normális párnál előbb-utóbb szóba kerülnek ezek a dolgok, hogy ki mire vágyik, mit gondol. Ha az igények nagyjából hasonlóak, akkor meg úgyis jön majd magától minden. Ha nem hasonlóak, akkor meg térdelhet az arajelölt ahova akar, úgyse fog működni.

Szerintem van ami a férfiak dolga, például ez egy ilyen dolog. Én nem vagyok konzervatív, de azért ezt a dolgot a páromra hagynám és elsősorban nem azért mert érdekel mások véleménye. Hadd bízzam ezt a döntést a páromra (hogy mikor érzi elérkezettnek az időt).

Másrészt nem szeretném magamat megalázni (úgymond elvetetni magam) de a páromat sem tenném ki ennek a dolognak.

Mi egyszer beszéltünk erről, mondtam, hogy mit szólna, persze poénból, mire mélységesen felháborodott, hogy az a férfi dolga...és szerinte megalázó lenne.

Szóval szerintem nem az a baj, hogy formabontó a dolog, hanem hogy sehogy sem illik bele a férfi-női (úgymond) szerepekbe

"ennyire gáz nőnek lenni és átengedni egy férfinek az irányítást???"

Az a gáz, hogy egyenlőséget teszel eközé a kettő közé. Az, hogy valaki nő, nem azt jelenti, hogy mindenben neki kell a passzív szerepet vállalnia.

Neee! Ne tedd ezt vele! Elvennéd tőle ezt a pillanatot?

A lánykérést? És egíébként is szerintem ez cikii!

Hagyd hogy ő kérjen!

Csodálkozom, hogy eddig nem jöttek az olyan válaszok, hogy "Kérd csak meg a férfi kezét! Ez két ember döntése, nem csak a férfié." Ez az okfejtés egy akkora önellentmondás, hogy na! A nő -pár kivételtől eltekintve- alapjáraton vágyik a házasságra, a férfi az, akinek időt kell adni. Hagy döntse el, akarja-e! Sajnos ezen a oldalon már belefutottam pár ilyen válaszba és visítva kapartam a képemről a bőrt. Mind a házasságra mániákusan vágyó(nem a közös életre, az már rég megvolt), erőszakos kisasszony volt.

Eszembe nem jutna eljegyeztetni magam ilyen formában! Hogy nézne már az ki, ha én térdelnék le a párom elé és majdhogynem hisztizve feltenném neki azt a kérdést, hogy lenne-e a férjem.. Ez abszurd!! Mivel már egy jó ideje (majdnem 2 éve) együtt vagyunk a párommal, időről-időre előjön a házasság és a gyerekvállalás témakör is. szinte kivétel nélkül Ő hozza fel és próbál puhítgatni mert nem kifejezetten lelkesedtem eddig a házasságért, és ezt mind nagyon finoman teszi, nehogy az agyamra menjen vagy idegesítsen. Ahogy látom, kezd célt érni mert magamon látom, hogy mennyit változott a véleményem. :) Mindenesetre valószínűleg kiakadnék és első körben elhajtanám, ha csak úgy megkérne úgy, hogy én nem akarnám- azt illetően meg, hogy a nő kéri meg a férfi kezét.. Őrizzük már meg a méltóságunkat!!

"Hogy nézne már az ki, ha én térdelnék le a párom elé és majdhogynem hisztizve feltenném neki azt a kérdést, hogy lenne-e a férjem"

miért, a párod hisztizve tette fel a kérdést? :D