Miért akar minden nő ennyire rögeszmésen férjhez menni, meg miért mondja sok, hogy ez az élete célja, álma?

Esküszöm nem értem ezt a mániát, minden ezzel van tele, minden sorozat erről szól, könyvesboltba járva is azt tapasztaltam: külön könyvek jelennek meg "Hogyan vedd rá a pasidat, hogy elvegyen"...Meg itt is mindenki erre vár..

Én nő vagyok és egyszerűen meg sem fordul a fejemben a házasság, gyerekkoromban sem álmodoztam ilyesmiről, teljesen jól érzem magam egy szimpla hosszútávú kapcsolatban, eszembe se jutna soha ilyeneken görcsölni...Pedig a szüleim házassága nagyon jó, szóval nincsenek negatív tapasztalataim sem...Én úgy gondol(ko)dom, hogy nem lehet egy halat kifogni a tengerből, úgyértem ez tiszta matek 7.000.000 an élünk az országban "csak" x millióan, óhatatlan hogy életünk folyamán rengeteg embert ismerünk meg, és nem egyetlen embert fogunk szeretni életünk végéig, /házasságunk 20 éve alatt, ezért sokkal kényelmesebb úgy szakítani, ha nincs körülötte taktikázás veszekedés, jogi és vagyoni esetleg gyereken való hercehurca. A barátnőim is mind így képzelik el az életet, és már most 23 évesen pánikolnak, hogy nem lesz férjük...másik barátnőmnek egyértelműen pokol az élete a fiúval, de egyszerűen dobja a tündérmesét hogy az a pasi lesz a férje senki más...már a kapcsolat 0ik napjától ezt kell hallgatni...Na meg,: sokan kinyihogják a házasságot, utána meg ha már megvan leeresztenek, totál megváltoznak, és különbnek is érzik magukat...Még olyan is van hogy a házasság hete...mintha azt akarnák elhitetni az emberrel hogy házasság nélkül nem lehet boldog...Természetesen gyerekeket szeretnék, de azt is házasság nélkül. Nem vagyok liberális, katolikus voltam vmikor, de már az sem vagyok, de egyszerűen nem értem miért viselkednek az emberek piócaként ha erről a témáról van szó...Megtudom érteni a pasikat...akik nem akarják eljegyezni a barátnőjüket..