Mi kell ahhoz, hogy eldönts magadban, hogy igen hozzámegyek ehhez a nőhöz, férfihoz és eltudom képzelni vele az egész életemet, honnan lehet tudni, h ő a nagy ő?

Szerintem ehhez úgymond nem kell semmi.Tehát nem úgy működik, hogy nah, mától úgy érzem, Ő az igazi.

Egyszer csak észreveszi az ember, hogy minden külső behatás nélkül tervez a jövőre nézve, esetleg álmodozik 1-2 dologról a párjával kapcsolatban, vagy pl. senki mással nem tudja elképzelni azokat a dolgokat, amiket a párjával csinálnak.De ezek az érzések szerintem maguktól jönnek, nem pedig úgy, hogy eldöntjük.

Szokták mondani, hogy nem ahhoz kell hozzámenni, akivel tudsz együtt élni, hanem AKI NÉLKÜL NEM TUDSZ :)

Én egyszerűen tudtam, hogy nem tudnék nélküle élni :) Minden hibája ellenére nem egyetlen napot sem tudnék nélküle elképzelni :)

A szerelem önmagában nem elég. Kell a közös jövőkép, hasonló világnézet és vérmérséklet, egyforma hozzáállás a kapcsolathoz, hasonló értékrend, tisztelt, kompromisszumkészség, fontos, hogy tudjatok kommunikálni, és igyekezzetek megérteni a másikat. A viták ne duzzogásba fulladjanak, hanem igyekezzetek kibélülni. Lásd a saját és az ő igényeit is. De mindig mérlegeljetek, hogy most mi fontosabb, mi ésszerűbb. Kell tartás és gerinc, alapos önismeret. Elkötelezettség és elhatározás. Rengeteg kitartás.

Biztos számtalan dolgot kifelejtettem, viszont az biztos, hogy mindezt tapasztalatból írtam. Nekem már megvan "az igazi".

nem baj, ha vannak megpróbáltatásai a kapcsolatnak,

lásd, vagy képzeld el, hogy mi lesz, ha már nem leszel olyan karcsú,kívánatos, fiatal, vagy éppen gyereket vársz.

Levált, ha öregecskedő feleség leszel, vagy megcsal?

Segít, vagy cserben hagy?

Ki kell deríteni, meddig húzódnak a közös célok.

Fussunk együtt, amig szépek, fiatalok vagyunk, és van pénz, vagy többre is szövetkezhettek...

Egyszerűen éreztem, hogy ő az a férfi számomra aki nélkül nem tudnám elképzelni az életemet.

Ő az, akivel tervem és jövőm van, aki mellett megakarok élni olyan dolgokat amit mással soha nem tettem volna.

Vele akarok egy boldog családot alapítani!

Eddig 2 kapcsolatom volt Ő előtte, de ha megálltam, s elgondolkoztam a jövőn, mindig tartottam valamitől, nem voltam biztos, valahogy éreztem, hogy nem jó ötlet a házasság. (Pedig tökéletesek voltak azok a kapcsolatok is, ugyanis van egy nem pozitív tulajdonságom: nagyon válogatós vagyok párválasztás terén.)

Most viszont semmi kételyem nincs...akárhányszor tervezzük a jövőt, semmi bizonytalan érzésem nincs. Biztos vagyok benne, hogy nagyon jó apa lesz, neki örömmel szülnék. Teljesen nyugodt vagyok mellette...És akárhányszor megpuszil, - nem tehetek róla - elmosolyodom. Én innen tudom.