Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális, hogy arra vágyom, hogy eljegyezzen?
21 éves vagyok, párom 24. Már 4 éve együtt vagyunk, ebből 2,5 éve együtt is élünk. Nagyon szeretjük egymást, de más elképzeléseink vannak a jövőről.
Ő azt mondja, csak azután szeretne eljegyezni engem, hogy mindketten lediplomáztunk, mert utána rövid időn belül esküvőt is szeretne.
Én úgy érzem, hogy ennyi idő alatt megismert annyira, hogy el tudja dönteni, velem szeretné-e leélni az életét, és ha igen, akkor megkérte volna (megkérné) a kezem.
Már elképzeltem álmaim gyűrűjét, az esküvőnket és a közös családi házunkat. Néha olyan érzésem van, hogy ő azért nem gondolkodik ezen, mert nem szeret eléggé.
Szerinte én azért szeretnék gyűrűt, hogy mutogathassam másoknak, mint a barátnőim. Pedig én csak azért leszek mindig szomorú, mert úgy érzem, őket jobban szereti a párjuk, mint engem, hiszen az én ujjamon nem csillog egy kis köves gyűrű.
Normális, hogy arra vágyom, eljegyezzen?
Nincs abban semmi baj ha tervezed az esküvőt, meg vágysz arra, hogy eljegyezzen. Én úgy gondolom, hogy jogos, amit a barátod mond. Ha befejezed az iskolát, azzal lezárul egy életszakasz. Még ennyi idősen változhat az ember, akár két év alatt is. Nem elkeserítésképpen, de addig akármi történhet. Okos dolog szerintem megvárni, amíg lediplomázol. Nem maradsz le semmiről.
A párod biztosan szeret és erre nem a gyűrű a biztosíték. Kívánok nektek sok boldogságot!
Teljesen normális az érzésed és én meg is értem, miért lenne fontos az eljegyzés. És nem hülyeség a hosszas jegyben járás sem, mert van egy mások számára is egyértelmű bizonyítékod arra, hogy elkötelezte magát, és nem csak hülyít. (Persze, fel lehet bontani az eljegyzést, de a házasságot is.)
Én is így voltam anno: 3-4 év után még mindig nagyon fiatalok voltunk (22év), de már kezdett terhessé válni, hogy az összes rokon engem! zaklat, hogy "naaaa.. mikor lesz esküvő..?" A párom meg csak vigyorgott hülyén, hogy majd ha én kérem meg a kezét, meg 30 éves koráig ő bizony nem nősül... szóval csak elpoénkodta a dolgot.. de együtt voltunk, később már együtt is laktunk, sőt, ezalatt míg egyetemista voltam, gyakorlatilag ő tartott el.
Aztán a diplomaosztómkor már tényleg mindenki azt várta, hogy egy eljegyzési gyűrűt kapok ajándékba- akkor jártunk 7 éve. De nem. Már annyira nyomasztó volt a kérdés, hogy többször össze is vesztünk emiatt. Végül el is költöztem pár hónapra... A külön töltött idő alatt át tudtam gondolni a dolgot, sokkal jobban szerettem annál, mint hogy az számítson, mások mit gondolnak. Esküvővel vagy anélkül, vele szerettem volna élni. Miután visszaköltöztem a közös albérletünkbe, 5 hónap múlva megkérte a kezem, ekkor már 9 éve voltunk együtt. Fél éven belül aztán az esküvő is megvolt, múlt héten volt a 7. házassági évfordulónk és van 3 szép gyerekünk. :)
És igaza van az előttem hozzászólónak, a mókuskerékben eltöltött évek alatti együttélés nagyonnagyon más, mint az egyetemi közös élet, érdemes azt is kipróbálni a nagy vállalkozás előtt..
35/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!