1 év utáni eljegyzés korai?

Szia! nálunk is 18 évesen vetődött fel (másfél év után) először az eljegyzés. Akkoriban a párom nagyon szerette volna, akkor én azt javasoltam hagyjuk későbbre. És mielőtt megkérdeznéd, nem azért, mert nem voltam biztos magamban, vagy mert nem szerettem. Egyszerűen szerintem egy év kevés idő és a 18. életév őszintén nem az a kor, amikor szerintem ennek feltétlenül helye van. Aztán jegyben járni 4-5 évig szerintem hülyeség, nem a régi rítus miatt, vagy ilyesmi, de az olyan semmilyen már. A másik dolog meg az, hogy 18 évesen ha hamar összecsapjátok később mire fogtok vágyakozni?! nem rossz indulatból. Én például most örvendek 21 éves fejjel, hogy még nem volt meg a "nagy alkalom" hiszen így "felnőttebben" másképp élem át. És köszönő viszonyban sincs az egy év utáni kapcsolatunk, a mostani kiegyensúlyozott kapcsolatunkkal...úgyhogy én ennek csak a pozitív részét látom. a másik az, hogy nem néznek gyanakodva ránk, hogy még "gyerekek" vagyunk ehhez. Szóval amennyiben most 18 lennék most is ugyanígy döntenék, de ez a Ti döntésetek, a Ti életetek.

21-L

"És még veszekedés sem volt, mindent meg tudtunk beszélni nyugodtan.. "

Azért nem egészen 1 éves kapcsolatnál illik is,hogy ne legyenek tányércsapkodások.Ez még bőven az az időszak,amikor hulla szerelmes mindenki,a másik a legtökéletesebb ember a földön stb. Hova siettek? Később nem értek rá eljegyzésre,házasságra és gyerekre? Egy éve vagytok még csak nagykorúak.Ennyire ne féljetek attól,hogy lemaradtok valamiről.Ha már tényleg komollyá válik a kapcsolat és bármikor készen lennétek házasodni is,akkor lesz értelme az eljegyzésnek is.Nem értek azzal egyet,hogy ez csak formaság.Ez ígéret.

Lassunyuszival egyetértek.

Mi is 4 éve vagyunk együtt a párommal, mi az első év utáni nyarat és őszt veszekedtük át:D de tényleg...olyan szinten, hogy már minden nap csak veszekedni jártunk össze, nem is tudom, hogy bírtam :D Aztán egyszer jött egy olyan, hogy ez így nem mehet tovább, vagy jobbra, vagy balra mozdulni kell...Akkor átgondoltuk mindketten. Nem ment egyik napról a másikra, de szépen lassan kimaradtak ezek a dolgok. Ma már csak röhögünk ezen, mert nagyon kiegyensúlyozott a kapcsolatunk, most ezt el sem tudnám képzelni...Viszont át kellett ezeken menjünk, hogy azok legyünk akik vagyunk...hogy tudjuk értékelni egymást, a szép napokat, az együtt töltött időt:) Szerintem egy év kevés ezen dolgok megismerésére...

viszont a Ti életetek, majd csak megoldjátok:) sok sikert

En nem eroltetnem. Pont ez a veszelyes benne, es pont erre probaljak az "idosebbek" felhivni a "fiatalok" figyelmet.

Hogy a szerelem mast iger, mint ami valojaban. Kicsit becsapos. Nem az lesz 4-5 ev mulva, mint amit most erzel 1 ev utan. (A 2.-3. tavasz pl eleg veszelyes) Ha tul koran hazasodsz es nincs eleg tapasztalatod mindig ott lehet Benned a ketely, hogy jol dontottel-e??? Es nem akkor kellene ezen a ketelyen toprengeni, amikor mar pelenkaznod kell mondjuk vagy a gyerekekkel a szorzotablat tanulni.

Amugy viszont sok boldogsagot es teljes eletet kivanok.

37F

"Köszi, de bennem SOHA nem merült fel az a kérdés, hogy vajon jól döntöttem-e :))"

Még nem. Azt hiszem, teljesen normális pedig, ha ez az emberben felmerül. Sőt, szükséges. És az erősíti igazán a kapcsolatot, ha az válaszolja: "igen, jól döntöttem".

"Remélem, és tudom hogy jó lesz minden."

Én is remélem. Ez a legtöbb, amit ilyenkor tehet az ember. És ez nem kevés!

"Engem nem vakított el a szerelem."

Jó reggelt, Csipkerózsika! :)

A szerelem mindenkit elvakít egy darabig. Ha nem vakít el, akkor az nem szerelem. Légy csak bátran vak szerelmes egy darabig, csak tudd magadról, hogy ennek most van az ideje.