Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megkéri valamikor is a kezemet?
52 hónapja vagyunk együtt a párommal (25/L 31/F). Már nagyon sokszor szóba került az esküvő, család téma (kiket hívnánk meg az esküvőre; ha gyerekünk lesz, ki vigyáz majd rá; meg ilyesmi témák).
Még kapcsolatunk elején azt mondta, ha végzek az egyetemmel, megkéri a kezemet. Idén februárban volt a diplomaosztóm. Sajna azóta sem kérte meg a kezem. :(
Amikor megkérdeztem tőle, hogy miért nem kérte még meg a kezem, azt a választ kaptam: "mert nem tudom az ujj-méretedet". Én (mivel nagyon jól ismerem őt) úgy gondolom, hogy ez nem igazán lehetne akadály, mert ő egy leleményes srác, minden helyzetben feltalálja magát. (Mivel nem hordok gyűrűt, ezért nem tud az alapján méretet venni; de olvastam már, más férfiak hogyan oldották meg ezt a kérdést.)
Szerintetek meg fogja kérni valamikor is a kezemet?
Szia!
Nyugi, valószínűleg meg fogja kérni a kezed. Sőt szerintem már kezd is benne körvonalazódni, hogy hol és mikor. De vigyázz, mert ha ilyen kis kíváncsi és türelmetlen vagy, könnyen elronthatod a meglepetést. Légy türelmesebb. :D :D
Szerintem ha akarta volna, már megkérte volna. De persze lehet hogy azért nem kéri meg, mert te mindig felhozod ezt a témát és így meg olyan lenne mintha csak azért jegyezne el mert erőlteted. De most tényleg neked miért olyan fontos ez?
Szerintem jobban tennéd ha egy ideig nem feszegetnéd ezt a témát, mert aztán ha mégis megkér nem tudsz majd örülni, mert te erőszakoltad ki.
nekünk is volt ilyen időszakunk. nálunk az volt a gond, hogy nem volt még teljesen biztos magában, mert egy "bulit" megszervezni vendégsereggel még mindig könnyebb, mint egy egész életet leélni valakivel.
de elmesélem, hogy nálunk mi volt, hátha találsz párhuzamot.
nagyon régóta el akart már vinni valahova vacsorázni. mindig közbe jött valami, én lettem beteg, vagy neki kellett tovább dolgozni, stb. de mindig nagyon nyűgös volt, ha el kellett tolni, úgyh gyanús volt, hogy akar valamit. meg is beszéltünk egy szombati estét, aztán előtte csütörtökön jött a hívás, hogy édesapám meghalt (régóta nagyon beteg volt már, nem ért teljesen váratlanul, de hát erre sose tud az ember felkészülni).
Szóval nagyon kedvetlen voltam, biztos nagyon nehéz lehetett velem, mert ez hónapokig elhúzódott, sokszor voltak rémálmaim, amivel felkeltettem az éjszaka közepén.
Egyre romlott a kapcsolatunk, mert én sokkal több törődést igényeltem volna, ő meg úgy érezte, hogy fojtogatom...
ezzel így el is voltunk egy teljes évig, mert nagyon szerettük egymást, és úgy gondoltuk, hogy ez csak átmeneti hullámvölgy, és túl fogunk jutni rajta.
közben is beszélgettünk eljegyzésről, és mint kiderült azon az eredeti szombati estén akarta a kezemet megkérni, de közben elbizonytalanodott.
lényeg a lényeg, hogy azóta összeszedtem magam én is, nagyon sokat dolgoztam én is, ő is a kapcsolaton.
a történet viszont happy enddel végződik, mert lassan két hónapja, hogy jegyesek vagyunk :)
sztem kérdezz rá, hogy ő érez-e olyat benned, ami elbizonytalanítja (és készülj fel, hogy nem fog tetszeni a válasz... de még mindig jobb most megtudni), vagy egyszerűen csak hirtelen elbizonytalanodott...
huhhh ez egy hosszú válasz lett, de ilyen kérdésre rövidebbet nem tudtam volna írni :)
Ne parázz. De tényleg ne. Az jön, aminek jönnie kell, attól meg kár tartani.
Fura nekem az az 52, mint szám. Ha így hónapra pontosan nyilvántartod és le is írod (pl. a "több mint 4 éve élünk együtt a párommal" kifejezés helyett), akkor feltételezem elvárással vagy a kapcsolatban. Ez a férfiakat az esetek többségében inkább a visszalépés irányába viszi. Bár, lehet, hogy nem jó a feltételezésem.
De ha igen: ne parázz.
Köszi az eddigi válaszokat. Kiegészítésül még annyit, hogy nem erőltetem. Amikor szóba került az 52 hónap alatt a téma, az hol az egyikünk részéről, hol a másikunk részéről egy más témáról szóló beszélgetésünk kapcsán.
Én a kérdést (hogy miért nem kérte még meg) nem rég tettem fel neki (kb. 1 hónapja), előtte sosem nyaggattam vele. Meg azóta sem zaklatom vele. Csak kíváncsi voltam, más hogy vélekedik erről a helyzetről.
u.i.: Már mások is kérdezték 1-2 alkalommal, hogy megkérte-e már a párom akezemet; meg hogy mikor lesz a mi esküvőnk?
első 11:14
Köszi a választ.
„sztem kérdezz rá, hogy ő érez-e olyat benned, ami elbizonytalanítja (és készülj fel, hogy nem fog tetszeni a válasz... de még mindig jobb most megtudni), vagy egyszerűen csak hirtelen elbizonytalanodott.”
Ezen a részen már rég túl vagyunk, igaz nem volt sok minden egyikünk részéről sem, mert a kapcsolatunk kezdete óta nagyon jól megértjük egymást és elfogadjuk egymást olyannak amilyen. Ha meg problémánk van/volt a másikkal (vagy bárkivel), akkor azt is megbeszéltük egymással.
második 11:14
Azért írtam, hogy 52 hónap, mert 6-án volt az 52.hónapfordulónk és ezt mind a ketten számon tartjuk. Pontosan mit értesz az alatt, hogy elvárással vagyok a kapcsolatban? Milyen elvárással?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!