Hány év kapcsolat után tudnád azt mondani, hogy megalapozott egy eljegyzés?

Nem az idő számít, hanem a mélysége. Mi másfél év után ejtettük meg az eljegyzést, de mi abban az időszakban nagyon sok dolgot átéltünk: családi dráma miatti feszültséget (apám zsarolt engem és édesanyámat, fenyegetett, a párom végig mellettünk állt, az ő apjával az én bátorításomra vette fel újra a kapcsolatot, az is egy érzelmileg erős pillanat volt), közösen éltünk majdnem a kezdetektől, én közben belevágtam egy esti képzésbe a munka mellett, közben itthon dolgoztunk mindketten, gyakorlatilag folyamatosan összezárva egymással, láttunk világot, vettünk közös kutyát, elég intenzív volt az egész. Aztán mikor úgy éreztük mindketten, hogy a másik kiáll mellettünk, számíthatunk rá, a mi érdekeinket nézi és szereti azokat az embereket, akik számunkra kedvesek, akkor úgy éreztük, hogy nekünk együtt van jövőnk. És ekkor történt az eljegyzés.

Ha nem élünk együtt vagy a munka miatt csak este látjuk egymást, esetleg az életünk egy nyugodtabb időszakában jövünk össze, akkor lehet, hogy úgy érezném, hogy van még mit próbára tenni ebben a kapcsolatban, mert a jóban könnyű társnak lenni. Így viszont magabiztosan mondtam igent.

10-es, hogyne, kijön. 5 éve élünk együtt, és néha olyanokat művel a kedves párom, hogy az eszem megáll tőle.

Szóval, nyugi 2-3 év az lófing.

Szerintem az eljegyzés mikéntje legyen meglepetés, de maga a tény, hogy házasodnátok, ne legyen kérdéses.

Ha már ott tart a kapcsolat, hogy aktívan szervezitek a közös életeteket, van tervetek arra, hogy hol, hogyan éltek, ki milyen felekezet, párt, filozófia gondolataival ért egyet, ki gyerek, kutya, stb tervek is hasonlóak.

Amikor megkértem a barátnőm kezét, 100%ra tudtam, hogy igent fog mondani, mert már ezerszer volt róla szó.

Pl reggel az ágyban kávézva, randevún, a laptop előtt összebújva egy-egy elejtett félmondat.