Van egy ismerősöm, akiért aggódok, hogy nem teljesül a vágya. Nem az én sztorim, de foglalkoztat, hisz folyton találkozunk. Lenn leírom. Mi a véleményetek?

A lány 27 éves, a fiú 31. Olyan 4 éve vannak együtt. Szerettek volna gyereket, próbálkoztak, megfogant, megszületett, még nincs fél éves. Cuki kis lány babóca. Szeretnének venni saját házat, hogy ne más zsebébe menjen a lakbér, hanem a sajat zsebükbe a törlesztőrészlet.

A lényeg, hogy mikor a lány bejelentette, hogy terhes, mindenki a házasságról kérdezte. Ő azt mondta, anélkül is meg tudja szülni, aztán majd később, ha a párja méltóztatja megkérni, akkor majd egybekelnek. Nem mintha évek teltek volna el, de azóta se kérte meg. Kis szertatásuk lenne, semmi fényűző, szóval felesleges halogatni. Ha meg kényelmetlen lenne az esküvő pici babával, akkor is, egyfajta ígéretként, meg lehetne kérni a kezét... Mégse kéri meg. Látom, a lányon, hogy szeretné, és ezt a pasija is tudja, mégse. Miért? Mire vár? Ott az imádott nője, az imádott lányával, tudja, mit szeretne a barátnője, gyermeke anyja, mégse lép. Miért?

Azt mondja a lány, hogy nem nézi ki a barátjábóm, hogy megkéri, mert egyáltalán nem romantikus. Azt meg magam is tudom a barátjáról, hogy egy végtelenül laza gyerek. Na de nem kéne uralkodni a laza leszaromságon meg az antiromantikusságon, és megkérni a szerelme kezét? Egyertelműen imádja a lányt, meg a lányát, mégse jegyzi el. Nem értem. Egyáltalán nem házasságellenes a pali, vagy ilyesmi. Csak nem lép. Miért?

Visszaugorva oda, hogy nen romantikus a lány elmondása szerint a barátja. Láthatóan ez is zavarja. Sokszor mondja a lány, hogy neki nem kell nyáladzás. Ez alapján úgy hangzik, mintha passzolnának e téren. Mégis sokszor panaszkodik a lány, hogy a barátja lehetne figyelmesebb, néha lehetne törődőbb, stb.