Volt már olyan, hogy nemet mondtál az eljegyzésre, és ha igen, mi volt az oka?

Én 1x mondtam nemet a pasinak amikor 3 hónap után megkérte a kezem.

Egyértelmű, hogy nem!

Párom akarja a házasságot, én nem. Komoly eljegyzést-gyűrűt még nem hozott nekem (lévén ő a nő), de akkor is nemet mondanék, és ezt tudja, ezért is nem erőlködik tovább.

Egyszerűen feleslegesnek tartom a házasságot, egy régi szokás, aminek mára nincs különösebb jelentősége. Pont mint a vallás.

Nem ott helyben, hanem utólag.

Igazából közös megegyezés volt, el kellett volna kezdeni szervezni az esküvőt de rájöttünk, hogy annyira de annyira felesleges dolog. Én mondtam ki, hogy mi lenne ha nem házasodnánk össze páromnak meg leesett egy nagy kő a szívéről, hogy én is így gondolom. Mindig is olyan természetes volt, hogy együtt akarjuk leélni az életünket meg esküvő meg ilyesmi de amikor aktuális lett volna akkor jöttünk rá, hogy semmi értelme. A mai napig együtt vagyunk ugyan úgy megvan az elköteleződés szeretjük egymást ezért nincs szükségünk esküvőre. Teljesen közös kasszán úgy sem leszünk azon kívül meg nem sokról szól a házasság. Azt a pénzt amit elköltöttünk volna esküvőre inkább elutazgattuk. Nem kizárt, hogy egyszer majd valamikor 2 tanúval összeházasodunk de semmi szükségét nem érezzük.

Nem, de jobb lett volna. Az exem megkért 3 hónap utàn. 19 voltam és tapasztalatlan, nem igazàn éreztem amit kellett volna, de valahogy nem volt szívem nemet mondani... Féltem hogy nagyon a lelkébe gàzolok. Hiba volt. 10 hónap utàn, nagyon csúnyàn szakítottunk, el kellett hagyjam. Nem tudtam màr elviselni. Nagy hiba volt igent mondani.

Most màr 9 éve a férjemmel vagyok együtt. Ő 2,5 hónap utàn kérte meg a kezem, és boldogan mondtam igent:) Vele màr az elején azt éreztem, hogy szeretjük egymàst tiszta szívből, és hogy ő az igazi. :) Az érzések azóta csak erősödtek.:)