Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy értessem meg anyámmal, hogy esküvő után elköltözöm és pont!?
Egyke gyermekként nőttem fel, nem volt apám sem (nem is ismerem). Jelenleg együtt élünk a párom, édesanyám és én egy nagyobb lakásban relatív elszeparáltan, de akkor is együtt. Idén nyáron viszont össze fogunk házasodni és szeretnénk külön költözni. Eddig valahogy olyan egyértelmű volt a szituáció így, akkor is ha meg lett volna a lehetőség különköltözni. Édesanyám nem nagyon bírja az egyedüllétet, eddig volt kihez szólni, viszont ezután egyedül marad és ennek a gondolatát nem bírja elviselni. Olyan neki a különköltözés mintha legalább Amerikába költöznék. Én meg megfulladok ettől az egésztől. Nem lehet vele szépen leülni, megbeszélni, nem lehet kiabálva veszekedéssel sem. Egyszerűen annyiban hagyja, hogy “jól van persze ez csak természetes, hiszen házasok lesztek, stb.” A másik szavában meg, majd akkor költöztök el ha Ő(!) fent tudja magát tartani egyedül, mert hogy ő nem megy más nyakára, nem költözik össze senkivel, egyedül meg nem akar lenni, és hasonló ambivalens mondatok.
Nekem mostmár tényleg elegem van az egészből, és nem szeretném megutáltak a saját anyámat. A párommal gyűjtünk, hogy bőven elegendő pénzünk legyen és az anyagiak ne kerüljenek a kifogások listára.
Van még valaki akinek ennyire tapadósan ragaszkodó volt az anyja? Mit csináltatok? Hogyan közölték el HATÁSOSAN hogy ez lesz és pont? (Értelmes válaszokat szeretnék kapni, nem pedig kérdéseket, hogy miért nem költöztettek eddig el stb.)
Nagyon szépen köszönöm előre is.
válasza:
válasza:Mondjuk a vőlegényed helyében én kibuknék, hogy amikor külön fogunk lakni, akkor is fizetnünk kellene az egyébként dolgozó mama lakásrezsijét. Hogy ez a feltétele a külön lakásunknak.
Miből fizette, amíg téged felnevelt, amíg te tanultál???????
válasza:Az anyád zsarolni akar, ezt kellene helyretenni, itt neked kell a felnőttebbnek lenned, hiába vagy te a fiatalabb. Ha nem tartjátok el, és ebben következetesek vagytok, rá fog kényszerülni, hogy igenis tartsa el magát, legyen ennek megfelelő munkája, és ha kell, akkor költözzön is.
Nagyanyámmal kib*tak a munkáltatói (drága Egyházunk papjai, kántorként dolgozott nagyon sokáig), az ő esete eléggé speciális volt emiatt, de addig ment a család, amíg mostanra el nem értük több év után, hogy végre kapjon egy normális összegű nyugdíjat, gyógyszerekre meg kedvezményes ellátást, különben ő is mehetne az utcára, viszont senki nem bútorozott vissza hozzá, és ő sem máshoz (ezt nem is akarná, ragaszkodik ahhoz a faluhoz), tehát segítséget nyilván kapott és kap, ha kell, de a gyerekei igenis külön élnek, van, aki közelebb, van, aki másik országban.
válasza: válasza:Megy az érzelmi zsarolàs ezerrel. Ezen nincs mit tovàbb ràgni. Elköltöztök és kész. Idővel fel fogja fogni és gondoskodik magàról. Munkàba meg dolgozni jàr az ember nem azért hogy haverkodjon. Ez a beilleszkedős dolog csak kifogàs hogy irànyítani próbàljon.
Az a baj hogy ha nem fogadja el és teljesen becsavarodik, az ilyen még arra is képes, hogy bepereljen szülőtartàsért...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!