Félek, hogy csak én akarom az együttélést, mit tegyek?

A párom 23 éves, nem dolgozik kb 5 hónapja. Pár hónapja meg fel is hagyott a munkakereséssel. Általában gépezik és néha segít a szüleinek. Egy betegsége miatt komoly fizikai munkát nem tudna végezni de így is sok munkalehetősége van amikkel nem él. Jelenleg vidéken él a szüleivel én pedig városon a húgommal.

A párom egy barátja tudna nekünk segíteni hogy olcsóbban találjunk albérletet és ahol élünk nem olyan brutálisak alapból az árak, pláne ha elosztjuk két személyre.

Előttem még vannak érettségik ami előtt nem tudok dolgozni, a párommal hétvégente találkozunk. Dióhéjban így állunk.

Én nagyon sokáig komolyan gondoltam az összeköltözést. Sokkal kényelmesebb lenne minden szempontból. Pláne ha találna a városban munkát de az ő részéről nem látom a törekvést. Olyan elrugaszkodott álmai vannak, mint idén nyáron kimenni külföldre valami szezonmunkára mikor tudja, hogy se pénze nincs az útra se ereje egész nap uborkát szedni pl. Nem tudom hogy beszéljek vele, hogy ne legyek sértő. Hogy lássa, hogy megértem, hogy beteg de a gyógyszereit is maga kell fizesse (a szülei sem állnak jól) és ha nem dolgozik nem lesz miből.

18/l (fél éve vagyunk együtt)