Te mit csinálnál ha az anyagiakat illetoen megingana a bizalmad a párodban?

Rákérdeznék, megbeszélném vele. Amennyiben telik kettőnknek mindenre, egy normális életszínvonalon tudunk élni, tudunk spórolni pl házra, illetve el tudunk menni évi 1x legalább kirándulni, néha 1-1 programra, abban az esetben nem zavarna, megbeszélünk egy közös összeget, ami "nem hiányzik a kasszából".

Ha viszont nélkülözünk, mi is alig jövünk ki hó végére, akkor pedig megkérném, hogy ne adjon haza, elvégre már mi élünk együtt.

Ha nem hajlandó megbeszélni, vagy később is hazudik, akkor viszont szakítanék vele. Nem lehet úgy élni, hogy a saját páromat ellenőrizgetem, hogy vajon marad-e pénz lakásvételre vagy sem.

Ennek a valóságban nem az anyagiakhoz van köze, hanem a bizalomhoz, ahogy te is írtad, csak most ebben a helyzetben nyilvánult meg a probléma.

Szerinted a párod miért érzi úgy, hogy nem lehet ōszinte veled? Mikor valaki ilyesmire vetemedik azt félelembōl teszi.

Ezt a helyzetet csakis nyíltsággal és ōszinteséggel lehet oldani.

Kettes, kár hogy ilyen brutál felhasználóneved van, ennek ellentmondóan intelligens válaszokat szoktál írni.

Kérdező, így van ahogy kettes is mondja: a bizalom a lényeg. Miért nem mondhatja el, miért nem tudjátok megbeszélni?

Beszéljétek meg. Ha Neked nem fér bele, akkor nincs értelme folytatni, mert ez örökre egy vörös posztó lesz Neked.

Másrészt az sem mindegy, mire kell a szülőknek. Ha a napi egy doboz cigire, akkor azért nem tapsikolnék.