Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan kezeljem a viselkedését?
Ahhoz, hogy teljesen érthető legyen elég sok pluszt kell írnom előre is bocsi!
Szóval párommal kis pénzből de korrekten eléldegélünk. Tény az ilyenbe nem férnek bele indokolatlan költekezések de attól még nem egy kilátástalan helyzet. De az utóbbi időben párom feldobta, hogy tegyünk félre nyaralásra. Én ezt annyira nem támogattam sőt azt is mondtam neki, hogy nem igazán erre kéne költenünk de hozott néhány érvet és indokot és én rábólintottam a dologra.
Idő közben adódtak dolgok a házon amit meg kéne még a tél előtt csinálni. Ezt elmondtam neki. Azt mondta, hogy rendben az is meglesz. Én ezt elfogadtam és minden haladt tovább a normális mederben. Aztán pár héttel később arra jöttem haza, hogy itthon van és közölte hogy lakást újítunk. Nem értettem, hogy miért ilyen hirtelen döntött így de belementem. Kivette az összes szabadságát és elkezdte csinálgatni. De csak olyan félvállról. Én segítettem ahogy tudtam meg ahogy hagyta. Aztán mikor már két hete csinált egy előszoba glettelést és 8 órán át keresett 2 tiplit akkor mondtam neki, hogy talán ezt nem így kéne. Ekkor elborult az agya, csapkodott balhézott és a fejemhez vágta, hogy ez az egész az én hibám mert hogy ő nyaralni akart de nem akarta a szenvedő fejemet nézni a nyaraláson ezért nem mentünk pedig ő ott akarta megkérni a kezem. Én mondtam neki hogy ne viselkedjen így. Aztán még több személyeskedés következett és megvádolt azzal, hogy én csak fel akarom újítani a házat és kirúgni őt és még sok-sok ilyen furcsa megnyilvánulás. Meg van róla győződve hogy kihasználom és, hogy én iránytani akarom.
Az ő elképzelése szerint egy komoly kapcsolatban az elég ha ő ledolgozza a munkaidejét és utána lazul és bringázik és költi a pénzt. De ő több térre vágyik és nagyobb szabadságra. Én sajnos nem tudom ezt anyagilag szponzorálni és mondtam is neki hogy 30 évesen aki családot és korrekt otthont akar az nem teszi első helyre a hobbiját és a haverokat. Ezen teljes körű sértődés következett és mártír üzemmód.
Nyilván nagyon zavarja hogy az én házamban élünk de ha nekem van sajátom logikus, hogy azzal kell kezdeni valamit és nem albérletbe menni és másnak fizetni. Én minden esetben biztosítom róla hogy itt minden pont annyira az övé is mint az enyém és eszem ágában sincs kirúgni őt. Pedig meggyőződése hogy ezt akarom tenni.
Bocsánat a csapongásért de nagyon feszült vagyok és csak úgy robognak a fejemben a gondolatok. Most nem szólunk egymáshoz és ha muszáj akkor is szurkálódó megjegyzéseket tesz. Mit tegyek?
Eszedbe ne jusson ez a baromság, hogy most, évek múltán kezdesz különmenni anyagilag a párodtól, aki egy pénzügyi analfabéta, egy felnőtt gyerek!
Ő a pénzét 3 nap alatt elcseszi, te meg tarthatod mindkettőtöket még kevesebb pénzből, mint ami eddig van, mert nyilván nem fogod hagyni, hogy éhen haljon!
Jól mondta az 1-es, GONDOLD ÁT a közös jövőtöket!
(... és nem azt mondta, amit a 3-as beleálmodott, hogy szakítsatok:)
Reálisabban gondolkodóként szabj szigorúbb szabályokat,
ideje lenne felnőnie a feladathoz, vagy ha erre képtelen, akkor tényleg keressen maga mellé egy másik debilt, akivel 2 hónap múlva a híd alatt alszanak!
Én sem szeretem,hogy minden apróságra szakítást javasolnak,de én speciel ezt anyuci-lázadó kamaszfia kapcsolatnak látom.
Fel tudsz te rá nézni egyáltalán?
Én tapasztaltam,hogy mennyire megsínyli ez az embernek akár a nemi életét is,hogy esténként na most bezzeg FÉRFI,pedig egész nap a gyerekem volt.
Kedves tizennyolcas!
Igyekszem minden nap az ő dolgait és nézőpontjait előtérbe helyezni. Én sosem nyaggatom a gyerek témával főként mert régebben ő szögezte le, hogy záros határidőn belül akar. Abban egyeztünk, hogy ezért nagyon sokat kell tenni. Ezt ő is így látta.
A hobbijában osztozni kimondottan macera ám ennek ellenére tettem próbákat.
Tehát megbeszéltük, hogy akkor túrázunk tavaly nyáron. A probléma ott kezdődött hogy délben döntött az indulás mellett addig aludt. Elindul éhgyomorra bár könyörögtem, hogy ne ! Közli hogy a tervezett táv 60 km. De előtte be kellett menni a boltba cigit és energiaitalt vennie (víz az felejtős). Na de a tűző napon tekerni a forgalmas úton én nem láttam benne az élményt de követtem. Ment ez a metódus este 9ig aztán azt mondta irány a kocsma. Éhgyomorra berúgás következett majd egy kis hányás arra pedig gyors kaja és közös ismerőssel navigáltuk haza. És ebben a helyzetben nem fogadta el a szendvicseket amiket az ember ilyenkor csinál stb. Ez volt egyébként a szülinapom. És utána még volt róla győződve hogy ez egy remek nap volt.
Utána pedig egy hétig sántítottam mert gyerek korom óta gondok vannak a térdemmel.
De egyébként ahova engem is hív mindig szívesen megyek és a barátaival is jól megvagyunk.
Amiket a lepd meg után írtál természetesen megvannak a kezdetektől hisz nagyon töröm magam, hogy elégedett legyen.
Tudom hogy könnyű engem a basáskodó szerepébe bele látni de ha mindent leír az ember, hogy miket is tesz akkor a végén már könyvírás ez és nem is a gyakori. 😀
Köszönöm a tanácsot és nem felejtem el ezt a nézőpontot sem! ☺️
Én már felakasztottam volna magam, ha arról kellene szólnia az életemnek, hogy egy Pán Péternek minden nap megfeleljek és az legyen a gondom, hogy a szórakoztatását minél maximálisabban ellássam.
Kedves Kérdező, ez borzalmas!
Hogy jut eszedbe hosszútávra tervezni ezzel az emberrel?
Jobban tudod és látod a problémákat mint mi, holott ez a kis szelet is amit megmutattál katasztrofális, mégis erőlteted.
Sajnálod a pasit, vagy ennyire jó az ágyban?
Tényleg nem értlek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!