Neked is rosszul esne, megharagudnál ezért?

Nem haragudnék meg ezért. Nem vagyok "Ha az én tehenem megdöglött, dögöljön meg a szomszédé is" típus. Azért, mert én munka miatt lemaradok a szórakozásról, neki még nem kell, sőt! Örülnék, hogy ő jól érzi magát.

Ezen hisztizni gyerekes, és mérhetetlenül önző. Ő egy felnőtt ember, aki el tudja dönteni, hol tölti a hétvégéjét. Nem ő akar nélküled menni, TE nem tudsz menni. Semmi okod dühösnek lenni.

Tulreagalod, igen.

Az erzelmi zsarolas meg nem szep dolog: "miatta koltoztem ide..."

Ezt a "miatta költöztem ide"-dolgot sürgősen meg kellene oldanotok... nyilvánvaló, hogy te ezt hatalmas áldozatként éled meg, és szenvedsz miatta, őt hibáztatod a kialakult helyzetért, ill. nagy valószínűséggel rendszeres érzelmi zsarolásra, manipulációra használod a dolgot.

Ez így nem fog menni hosszú távon...

Hát én igazából megertelek. Velünk is mindig ugyanez volt...

Annyi különbséggel, hogy a férjem baratai nem bírnak engem, de ez az érzés kölcsönös. Sőt, azt se szeretem, hogy a férjem a baratai társaságában atvaltozik (mert egyebkent nagyon kedves, inteligens ember) egy alpári majommá, és ezt a viselkedési formát itthonra is hazahozza.

Régebben emiatt napokat voltam képes atveszekedni, olyan is volt hogy nem ment el a baráti találkozókra miattam. (Pedig nem midennapos... 1-2 havonta találkoznak)

Mostanra már rájöttem, hogy egy h.p voltam, egy önző féltékeny kislány... megvaltoztam, atgondoltam, felülemelkedtem az onzosegemen. Ha elmegy, foglald el magad, találj egy hobbyt, élvezd kicsit az egyedülétet, néha kell egy kis elmélkedés.

Nem szabad korlátozni ennyire a szerelmedet, néha neki is szüksége lehet más impulzusokra, kikapcsolódásra.

Gondold át. :)