Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Az együttélés megöli a kapcsolatokat; van rajtam kívül, aki így látja?
válasza:Én is hasonló véleményen vagyok, mint te kérdező, bár még nem éltem együtt senkivel. Abban maximálisan egyetértek az előttem szólókkal, hogy a megfelelő partnerrel működhet... De az is tény, hogy vannak olyan típusú emberek akik nem alkalmasak együttélésre partnertől függetlenül, mert fontosabb a függetlenségük. Ez is teljesen normális hozzáállás, csak akkor nem árt olyan emberbe beleszeretni, aki nem akar családot alapítani.. Ha ezt befolyásolni lehetne, ugye. :D
23/N
#11
Ne érts félre, nekem nem a családalapítással van problémám, nem lenne ez kizárt dolog számomra; nekem az együttéléssel van gondom.
Az a helyzet, hogy nekem elég sok egyedül töltött időre van szükségem, én így tudok feltöltődni, így tudom levezetni a stresszt, ezért én, ha hazaérek munkából, akkor szeretem elvonulva, egyedül, a hobbijaimmal tölteni az időmet.
És számomra teher az, hogy ott van körülöttem állandóan egy másik ember, és vele beszélgetni kell, "időt tölteni vele", bármit is jelentsen ez, mert mindig ezt rótták a szememre a nőim, akikkel együtt éltem, hogy "nem töltök velük elég időt". De ha nekem egész egyszerűen nincs erre igényem? Sőt, konkrétan frusztrált leszek tőle, hogy értelmetlen csevegéssel, meg közös filmnézéssel, vagy bevásárlással töltsük pl. az időt.
Én még enni is jobban szeretek magamban, mint társaságban.
Nekem legjobb esetben is havonta talán egyszer van igényem ilyen dolgokra, de inkább még ritkábban.
A nők viszont ragaszkodnak az olyan dolgokhoz, hogy együtt vacsorázzunk, együtt menjünk el bevásárolni, együtt nézzünk filmet, együtt sportoljunk, együtt nézegessük az IKEA honlapján, hogy milyen étkezőasztalt vegyünk, stb., amitől én frusztrált leszek, mogorva, csak még jobban magamba fordulok, ők meg erre csak még jobban hiányolják az együtt töltött időt, és persze ezt az egészet úgy fordítják le maguknak, hogy ez azért van, mert én nem szeretem őket.
Pedig de; ha van barátnőm, én hűséges vagyok, bármiben számíthat rám, bármit megtennék érte, csak mellette ilyen vagyok, amit leírtam, és ezt gyakorlatilag nem tudják tolerálni a nők.
De ez az én személyes sztorim, viszont általában is azt látom a saját példámon kívül is, hogy az összeköltözés a legtöbb pár számára olyan szintű kompromisszumokkal jár, ami mindkét embert frusztálttá és boldogtalanná teszi, és mivel már nincs meg az egzisztenciális kényszer az együttélésre, mint a régebbi generációk esetén, ezért az összeköltözés előbb-utóbb véget vett a kapcsolatnak.
válasza:Neked hozzád hasonló nőre lenne szükséged, aki szintén szeret egyedűl lenni, vagy vannak saját hobbijai és nem állandóan tőled várja a szórakoztatást. Igen, az együttélés kompromisszumokkal jár, de egy megfelelő partnerrel nem kell túl sok mindenről lemondani, vagy önfeláldozni. Mindenki más mennyiségű együtt töltött időt igényel, nőből is van olyan, aki nem akar állandóan a másik nyakán lógni.
Én például a hobbijaimból kifolyólag a héten 7-ből 3 nap későn jövök haza + egyébként is össze-vissza dolgozom, szóval mellettem aztán van idő introvertáltnak lenni. :D Én magam is az vagyok,és emberek társasága hosszútávon nagyon tud zavarni, és szeretek egyedül félrevonulni. Viszont valamiért a párom társasága nem idegeít hosszú távon sem (innét tudom hogy ő az igazi :D ). Szóval meg kell találni a megfelelő partnert az együttéléshez, és akkor sokkal kevesebb és kisebb kompromisszumokat kell kötni. Nyugodtan elmondhatod a másik félnek, hogy neked szükséged van az egyedül töltött időre, és ő ezt vagy elfogadja és tiszteletben tartja, vagy nem... ha nem nem, akkor úgysem működne a kapcsolat.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!