Ti mit tennétek, ha erre érnétek haza a közös otthonba délután a munkából?

1. az, hogy ő kikkel, milyen haverjaival tarja a kapcsolatot, abba neked nincs beleszólásod, még akkor sincs, ha éppen nálatok van az a számodra utálatos személy

2. az, hogy az a személy kulturálatlanul és idegesítően beszél és viselkedik, és a párod nem szól rá, ez azért gáz és felháborító

3. beszéltél erről a pároddal, hogy miért nem szólt rá a haverjára?

egyébként az a sz..r érzés, hogy a párod egyszerűen semmit se tett annak érdekében, hogy a kedélyek azért ne legyenek ilyen veszélyzónásak

kérdező, hányas voltál mondatértelmezésből?

leírtam a válaszomban, hogy "egyébként az a sz..r érzés,...."

ergó, ha ebből nem jössz rá, hogy ez mit takarna, akkor nagy problémáid lehetnek

"...hogy ott ül a közös otthonotokban a párotoknak egy olyan barátja, akit nem kedveltek, és ő sem titeket, éppen csak egy köszönést képes megejteni felétek." - semmit, visszaköszönnék.

"Valamint amikor a pároddal próbálnál beszélni egy kicsit, akkor folyton belevágna a szavatokba..." - megmondanám, hogy bocs, beszélnék egy kicsit a párommal, ill. megkérném, hogy ne vágjon a szavamba, mert ez oltári taplóság, én sem teszem, ő se tegye.

"egy csókot nem tudnátok úgy adni a másiknak, hogy ne majomkodna ott a háttérben stb." - egyrészt nem kiskamaszok vagyunk kéthetes "kapcsiban", tehát kibírom a párom jelenlétét közönség előtti smacizás nélkül is, másrészt viszont félre tudom vonni a páromat egy másik helyiségbe, akár megbeszélni bármit, ami magánügy, akár adni egy csókot.

"Szóval, hogy éreznétek magatokat, ha munka/egyetem után arra érnétek haza késő délután, hogy ott ül a közös otthonotokban a párotoknak egy olyan barátja, akit nem kedveltek, és ő sem titeket, éppen csak egy köszönést képes megejteni felétek."

Ha ez nem túl rendszeres, hanem csak egyszer-egyszer előforful, akkor semmit, köszönnék és bemennék a hálóba egy kicsit lepihenni és nyomkodni a laptopot.

"Valamint amikor a pároddal próbálnál beszélni egy kicsit, akkor folyton belevágna a szavatokba, elterelné a párotok figyelmét, egy csókot nem tudnátok úgy adni a másiknak, hogy ne majomkodna ott a háttérben stb."

Én ilyenkor nem erőltetném a beszélgetést, hacsak nincs valami fontos, amit szeretnék megosztani. Ha haver belevágna a szavamba, akkor pedig határozottan szólnék neki, hogy legyen szíves egy pár percet várni - nem kérésként fogalmaznám, de nem is bunkón.

" Majd pár órával később mindketten elmennek a városba, te meg ott maradsz, egyedül, anélkül, hogy a pároddal válthattál volna pár szót, és csak másnap este látod őt."

Ez a része nem zavarna, bizonyára szerveznék valami programot vagy csak élvezném a magamra jutó időt. Másnap este pedig másnap este, nem két hónap múlva, szóval nem látnék benne tragédiát.