Szerintetek az baj ha tul oszinte vagyok a parommal es kb minden gondolatom megosztom vele?

Igen, baj. Néha jobb egy kegyes hazugság, ha amúgy semmi negatív dolog nem származik belőle.

Komoly dolgokban jobb őszintének lenni, de a rideg őszinteséggel gyakran földbe tudod döngölni bárki önbizalmát vagy önértékelését ami a kapcsolatnak biztosan nem tesz jót.

Annyiban, hogy egy kényszeresen locsifecsi nagyon is zavaró tud lenni, ha az ember éppen a saját dolgain agyalna.

Szóval figyelj oda, hogy ha úgy látod, hogy erősen összpontosít valamire, akkor azért inkább maradj csöndben. Vagy válassz olyan témát, ami tutira nem érdekli, mert akkor "kikapcsolja a beszédértelmezőt" és még jobban tud koncentrálni. (Szerintem ezt hívják "szelektív süketség"-nek.)

Bár az is lehet, hogy épp az hiányzik neki, hogy hallja a hangod - mert nála az oldja a stresszt -, szóval lehet, hogy tévedtem egy nagyot. Majd kitapasztalod előbb-utóbb, no!

Mi is ilyenek vagyunk a párommal, mivel kölcsönös, mi igy szeretjük.

Amúgy "vicces", mert konkrétan füllenteni sem tudok neki (nem is akartam soha, nem áll szándékomban), annyira megszoktuk egymástól a 100% őszinteséget.