Normális, hogy kiakadtam azon, hogy a párom a fél órája elkészült kajámnak a maradékát egyből vitte a WC-be?

Bár az én barátom nem pocsékolja az ételt, ha mégis megtörtént volna ez a szitu, így reagáltuk volna le:

- Drágám, máskor ne dobd a nemrég elkészült kaját a WC-be, ennyire nem élünk jól, másrészt megettem volna.

- Bocsi legközelebb nem fordul elő.

Nem tudom, elolvastátok-e, amit magyarázatként odaírt:

"PRóbál beállítani olyannak, mint aki veszekedni akar."

"nincs olyan hogy bocsánatot kér"

"De az hogy bocsánatot kérjen amiatt, amiket odáig hozzám vágott... "

"szólni akartam neki, hogy jó lett volna azt még a hűtőbe berakni, hiszen csak nem bírtam megenni, de szerinte én erőltetem ezt a beszélgetést."

Itt a kaja kidobása a legkisebb gond. A kérdező egy tuskóval él együtt, akinek talán jobb volna egy barlangban, ha még azt is erőltetésnek veszi, hogy a párja meg szeretne beszélni vele valamit. Ha nem kér bocsánatot, feltételezem, egyéb hibát sem képes beismerni. Próbál beállítani valamilyennek: egyszerűbb folyton téged hibásnak kikiáltani, mint magán elgondolkodni. Miért is van szükséged egy ilyen társra? Biztos, hogy nem vagy te társfüggő, akinek bárki megfelel, ha folyamatosan semmibe veszi, megalázza?