Fiatal párok! Nektek hogy ment az összeköltözés?

Az en parom hazias volt azelott is, hogy osszekoltoztunk volna. A szakmaja szakacs tehat a fozessel sincs baja. Alberletben laktunk elotte, szerintem kisse meredek eleve sajat hazba koltozni minden elozetes egyuttelesi tapasztalat nelkul illetve ugy, hogy ennyire sem ismered, hogy mennyire vall elavult nezeteket a hazimunkaval kapcsolatban. Ennek mar korabban is ki kellett volna derulnie, nalam legalabbis siman szakitook, ha a ferfi ugy gondolja, a noi nemiszerv alkalmasabb a hazimunka vegzesere es mivel o azzal nem rendelkezik, az o reszerol szivesseg ha neha segitget egy kicsit :D Tehat nem kezdenek komoly kozos eletet az ilyesmik ismerete nelkul.

De egyebkent meg kell neki mondani komolyan, hogy o is dolgozik, te is dolgozol, pihenni is akartok mindketten, tehat vegye ki a fele reszet a hazimunkabol, mert ugyanannyi pihenes jar mindkettotoknek.

Nehéz ügy, mert nekem az a tapasztalatom, hogy a neveltetés sokat számít. Az exem olyan közegből jött, ahol minden a nő dolga, minden területen önállótlan volt és bár eleinte megerőltette magát, hogy picit segítsen, hosszú távon a családi minta érvényesült és csak elvárásai voltak. (Elvárta azt a "szintet" a háztartásban, amit otthon látott, csak azt felejtette el, hogy náluk a nők vagy háztartásbelik voltak, vagy ha dolgoztak, volt bejárónőjük.)

A mostani párom viszont úgy nőtt fel, hogy a családban mindenkinek volt feladata, gyerekkorától hozzászokott minden típusú házimunkához, ráadásul ő élt egyedül is, teljesen természetes számára, hogy a munka nem végzi el magát. Vele nem is kellett külön egyeztetni, egész egyszerűen automatikusan csinál meg egy csomó mindent.

megbeszélitek, hogy ki mit csinál, ennyi.

ha tartja magát, király

ha nem, akkor vagy veszekszel vagy megcsinálod

Ugyanettől félek én is, hogy ha összeköltözünk, minden munka rámszakad, mert a barátomnak ez a természetes és neki fel sem fog ez az egész tűnni.

Én arra gondoltam, hogy összeköltözés előtt leülök vele egy nagy beszélgetésre erről és tisztázni fogom, hogy csak így fog működni az együttlakás. Legvégső esetben konkrét beosztást fogok szorgalmazni, de először esélyt adok anélkül a dolognak :)

22/L

Én úgy látom, hogy nagyon sokszor a nőn múlik, mennyire engedi magát kihasználni. Nálam pl. szóba sem jöhetett, hogy majd mindent én csinálok, a párom (most már férjem) meg döglik a tévé előtt munka után. Mondjuk szerencsére ezt ő is így gondolta, elejétől kérés nélkül kivette a részét a házimunkában, már gyerek is van, szerencsére hozzá ugyanígy áll.

De van olyan barátnőm több is, akiknél meg az a felállás, hogy minden a nő dolga kb. Az egyiknél ez a csajnak is megfelel, ott minden rendben, a másiknál viszont folyton megy ezen a vita, mert a férje amellett, hogy nem segít, folyamatosan pofázik meg kritizálja, hogy más nő ezerszer könnyebben megoldja ezeket a dolgokat stb. (1 éves gyerek is van). Nem szabad ebben szerintem hagyni magad, te is dolgozol, te is raksz pénzt a közösbe, úgy fair, ha a házimunka is közös. Ha eleinte nem nagyon akarja csinálni, szépen fel kell erről világosítani, akár többször is. Ha meg nem tetszik neki, akkor ez van, gondolom úgysem akarsz olyan pasival élni életed végéig, aki cselédnek néz.

Fontos szabály és sok pasi játszik rá: ha bénázik, nem csinálja, szenved, kiveszed a kezéből és megcsinálod - itt szúrják el sokan. Nem szabad, akkor úgy rögzül hogy hát megcsináltad azt te, akkor a te feladatod, ha nem csinálja meg sincs gond...

Rá kell bízni olyat amit ha nem csinál meg neki lesz kellemetlen pl a saját ruháit tegye be a gépbe, mossa el az ételhordóit stb ami az övé, így rákényszerül és véletlenül se csináld meg helyette.

Táblázat hogy milyen feladatok vannak, ki mit vállal arra a hétre és ki kell pipálni.

Ha hagyod magad akkor saját ellenséged leszel.

Egyrészt nem besegít nekem, hanem együtt csináljuk.

Másrészt nincs olyan, hogy nem tudja megcsinálni. A házimunka nem agysebészet, ezt a lusták szokták hangoztatni, hogy ne kelljen otthon semmit csinálniuk.. ez a legnagyobb kamu.

(Nagyapám egy kanalat sem tett arrébb soha, mégis amikor egyedül maradt egy babával, nem putrisodott el a lakás és nem haltak éhen. erről ennyit.)

Én 20 voltam, a vőlegényem 19 amikor összeköltöztünk az egyetem miatt. Persze vannak súrlódások, a házimunka miatt is, de fontos, hogy a pár egyik tagja se hagyja kihasználni magát. Nem fair felállás, ha az egyik munka után még nekiáll otthon takarítani-főzni-mosni, a másik pedig ha épp kegyes hangulatban van, akkor segít egy kicsit.

Mindenesetre ne legyél butus, ne vedd be, hogy valamit nem TUD megcsinálni..