Miért elítélendő, ha egy férfi vagy nő szüleivel lakik, amikor úgy sokkal könnyebb az élet? Miért elítélendő rossz dolog, ha valaki a könnyebb életet választja?

Szerintem nem elítélendő, ameddig a lehetőség engedni addig miért ne? Én pl feleslegesnek tartom azt, hogy egyedül fizessek egy albérletet, ha meg lesz kapcsolat, és már ott tart a dolog, hogy összeköltözés, akkor egyszerűbb lesz összeköltözni.

Attól függ mennyi idős vagy. Felnőttként nem árt tudni boldogulni egyedül, családalapítás miatt is, stb.

Igen, csak gondolom autót vezetni se úgy tanulsz meg, hogy amikor már menni kell éles helyzetben csak beülsz és vezetsz. Jó eséllyel nem éli majd túl a párkapcsolatod.

Ha a szülőkkel lakik spórolás miatt, az nem baj, lényeg, hogy meglegyen benne a szándék a külön életre, ahogy az előző válaszoló is írta, hogy ha komoly kapcsolata lesz, akkor vevő legyen a különköltözésre.

Párommal nekem ezért is ment szét, pedig gyerek is van..

Én nem ítélem el, ez lenne a normális szerintem. Összetartani a családnak, és segíteni egymást. Csak sokszor elsodorja az élet az embert. Meg ugye ott van a kalandvágy is... Szóval emiatt nem kell szégyenkezned.

Pl. sok olyan eset van, amikor az illető felnőtt férfi zavarja a szüleit a jelenlétével. Ők már szépen, kettencsén éldegélnének - vagy most kezdenének el "újra élni" -, a "gyereknek" meg ez nem tűnik fel. (Anyukának meg nincs szíve azt mondani, szeretlek, imádlak, de menj már innen...)

Mert most ez a divat. Bár én nem ítélem el. Inkább az a ciki, ha belekényelmesedik ebbe annyira, hogy nem tud alapvető dolgokat se főzni, és nem akar takarítani, stb....